Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban
Ha pedig azt vizsgáljuk, hogy a különböző foglalkozási ágazati csoportok mekkora hányada ismeretlen státuszú, a következő értékeket kapjuk: az elit és az értelmiség 30%-a, az iparosok 44,6%-a, a forgalom 4,88%-a és végül az agrár foglalkozásúak 39,08°/ 0 . Ezek az adatok — úgy érezzük — némileg megerősítik azt az ismeretlen rendi besorolásúakra vonatkozó feltevésünket, hogy ezek számának nö vekedésének egyik részét az iskolában eltöltött kevés idő, másikat pedig a rendi besorolás elmaradása illetve a foglalkozási besorolással való — persze tendenciaszerű — felcserélése okozza. Az ismeretlen foglalkozású szülők magas és ingadozó aránya miatt a foglalkozások időbeli megoszlását nem nézzük, hanem kiemelünk két évtizedet, az 1811—1820 és 1836—1846 közöttit, ahol az ismeretlen foglalkozásúak aránya a legalacsonyabb (44,05 és 27,72%), és ezek átlagát számolva az összes diákot magában foglaló adatok mellé tesszük, egyfajta korrekcióként. (A két évtized a vizsgált korszak elején és végén helyezkedik el, az első a lassú növekedés, a második pedig az erősen emelkedő és 1838-tól magasan stabilizálódó létszám időszakára esik, és egyik sem tartalmazza a kezdő és befejező évek bizonytalanabb adatait.) (22. tábla) 22. tábla 1811—20 és 1806—1850 1810, 1820, 1830, 1806—1849 1836—45 átlaga 1840, 1849 HUM 02 átlaga Egész átlaga átl. ismeretlen foglalk. 34,48 47,6 58,51 34,52 feudális elit 1. 6.75 7,37 7,8 10,11 értelmiség 2. 6,56 5,82 12,41 9,52 vasipar 3. 1,64 1,16 0,70 0,0 hagyományos iparcikk 4. 26,45 18,36 7,27 27,38 építőipar 5. 3,64 2,84 0,88 2,97 faipar 6. 2,91 1,42 1,24 1,78 regálébérlők 7. 3,64 2,97 2,30 4,16 finommechan. 8. 1,09 0,64 0,0 0,0 egyéb iparos 9. 1,09 0,77 0,53 0,0 Kereskedelem 10. 5,29 5,3 2,83 5,35 agrár önálló 11. 5,29 3,75 4,25 4,16 agrár alkalmazott 12. 1,09 1,16 1,06 0,0 egyéb 13. 0,18 0,38 0,0 0,0 összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% n=548 n=773 n=564 n=168 Ha az ötéves megoszlásokat nézzük, néhány — főként nagylétszámú — csoport esetében a hiányzó adatok ellenére bizonyos tendenciát valószínűsíthetünk. A feudális-,rendi elitnek nevezett csoportnál a részarány erősen ingadozik, és ez nem látszik összefüggésben állni az ismeretlenek arányával. Az értelmiségnél már nagyobb valószínűséggel torzít az ismeretlen foglalkozásúak száma; itt ugyanis az 1806 és 1810 közötti arány 1816 és 20 között is csak keveset csökken, 1821 és 1830 között erősen esik, majd vissza áll 1831 és 1840 között az első 15 év szintjére és ezután kezd erősebben növekedni. Még feltűnőbb a torzítás az iparosok esetében, ahol az arány 1811 és 1845 (között végig
