Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban
aránya, akik nem az első osztálytól kezdve járták Keszthelyen a gimnáziumot, ami e csoport nagy mobilitása miatt könnyen elő is fordulhatna. De a második humanista osztály tanulóit vizsgálva azok aránya, akik nem Keszthelyen kezdték tanulmányaikat, az uradalmi alkalmazottaknál nem nagy, sőt határozottan az átlag alatt van, ami nem látszik igazolni előbbi feltevésünket. Legalábbis előbbi formájában. Ugyanis a negyedik grammatikai osztályban — ami formálisan a kisgimnáziumi fokozatot jelenti — de a megelőző harmadikban is nő, az első két osztályban igen alacsony, iskolából kilépők aránya. Az első két osztály értékei a legalacsonyabbak, míg a negyedik osztályé, de az első humanista osztályé is a legmagasabb a többi csoporthoz képest, egyedül a nemeseké hasonlóan magas ebben az osztályban. Ez a sajátosság felveti a kérdést: ez a magas arány ténylegesen lemorzsolódást, vagy kényszerű, esetleg tudatos iskola-váltást takar-e? Az uradalmi alkalmazottak gyerekeinek jelenléte a felső három osztályban a legmagasabb értékeket mutatja, és ez a lemorzsolódás valószínűségét alaposan csökkenti. A rendi megoszlás vizsgálatáról áttérünk a foglalkozás szerepének elemzésére. Itt is az ismeretlen kategória okozza a legfőbb gondot. Ezek aránya öszszesen 47,6%, de ráadásul még erősen szóródik is, évtizedenként nagy eltéréseket produkálva/' 3 ami erősen kérdésessé teszi a kimutatható időbeli változások realitását. év 1806—10 1811—20 1821—30 1831—40 1846—50 ismeretlen fogl. 55,10° „ 44,05% 67,40% 32,27% 33,01% Ha az ötéves időszakokat nézzük, a szélső értékek 71,6% 1821—25 között és 23,3° 0 1841 és 1845 között. Az 1820-as években átlagosan 67,4%, az ismeretlenek aránya, míg 1846 és 1849 között visszamegy 42,7%-ra. Ezektől a szakaszoktól eltekintve — amire magyarázatot nem találtunk — az ismeretlenek aránya lényegében folyamatosan csökken, azaz fordítottan mozog az ismeretlen rendi állás arányával. E mozgás mögött feltételezhetünk olyan tendenciát, ami szerint a rendi besorolás szerepét a foglalkozás szerinti besorolás veszi át. Ez a tendencia valószínűleg fokozottabban érvényesül a nemesi származású szakértelmiségi és azokban az esetekben amikor a nem-nemes megnevezés helyett a szakmát írják be. Ha a rendi állás és a foglalkozás tekintetében ismeretleneket vizsgáljuk, akkor először is azt látjuk, hogy a mindkét szempontból egyaránt ismeretlenek aránya az összes diák között 7,1%, és minden tanulmányi-eredményességi mutatójuk meglehetősen alacsony, 4,1 minden vonatkozásban az átlag alatt van és csak néhány kis létszámú foglalkozási csoport értékei alacsonyabbak. Ha az ismeretlen foglalkozásúak rendi állás szerinti megoszlását nézzük, akkor azt látjuk, hogy a nemesek 66,17%,-ának, a nem-nemesek 56,88% r ának foglalkozása ismeretlen, ami az előbbiek esetében 24,25%-a, az utóbbiak esetében 66,6%-a az ismeretlen foglalkozásúaknák. Az ismeretlen státuszúa'k foglalkozás szerint pedig a következőképpen oszlanak meg: 27,7%-ának ismeretlen a foglalkozása is. 14% a feudális-rendi elit és az értelmiség, 47,17%-uk az iparosak (ezen belül a hagyományos árucikkeket termelőkre 18,36%), 1% a forgalom és 8,3% az agrár foglalkozási csoportra esiik. a Ez azonban nem sajátosan keszthelyi jelenség: KAPILLER 1984. 155. VOJNITS r 1895. 313. r/í Az egy diákra jutó évismétlés 0,41 év, az évismétlők aránya 36,36%, egy évismétlőre 1,15 év ismétlése esik és az összes iskolában töltött év 2,51. Az utolsó osztályban csak egy ilyen diák található.
