Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban
ködött Georgicon köré szervezve. í8 Fontos szerepet tölthettek be az ösztöndíjak ín és a nemesi konviktus is, de ezeknek az intézményeknek a jelentősége valószínűleg nem a számszerű mutatóik alapján határozható meg. A kérdés, az, hogy a gimnázium miként kapcsolódott be az uradalom oktatási elképzeléseibe és gyakorlatába. Többé vagy kevésbé integráns elemeként egy koncepciónak (és a működő rendszernek is), avagy ezektől lényegileg független intézményként. Ha valóban létezett ilyen meghatározottság, milyen — a többi gimnáziumtól eltérő — jelleget adott Keszthely gimnáziumának. E kérdéskör igazi megoldását azt jelentené, ha valamennyire rekonstruálni tudnánk a diákok útját a különböző képzési formák között, azok befejeztével pedig a Festetics család és a város összefüggésében. Ha viszont ilyen összefüggések nem léteztek, akkor erről kellene bizonyságot szereznünk. E kérdések megválaszolásához a gimnáziumi anyakönyvből származó adatokhoz ismét újabbakat kell kapcsolni: a volt gimnazisták későbbi életpályáját feltáró tényeket. Ezeket a foglalkozást feltüntető összeírásokból, céhes iratokból a Festetics uradalom személyi nyilvántartásaiból, és egyéb, eseti információk összegyűjtéséből nyerhetjük. Tanulmányunk további részében az eddig felvetett elemzési lehetőségek közül csak az anyakönyvi adatok átfogó, de elemi szintű statisztikai elemzésére vállalkozunk. Végezetül az általunk vizsgált időszak megválasztását szeretnénk indokolni. Az 1806 és 1849 közötti periódust alapvetően a gimnázium anyakönyvezési gyakorlata határozta meg, mivel 1806-tól van a diákokra vonatkozóan bővebb információ. 20 Valószínűleg nem teljesen véletlen egybeesés ez a II. Ratio Educationis tanrendszerének érvénybelépésével, aminek célkitűzései legnagyobb részt érvényre is jutottak a gyakorlatban. A csornai premontrei rend 1808-ban vette át az iskola vezetését és tartotta kezében végig a vizsgált időszakban. Az 1850/51es tanévet a Thun-féle reform következményeként a gimis 1808 és 1818 között működött Keszthelyen a líceum, ami Festetics György hosszas erőfeszítése árán magániskolaként jött létre, főként a Georgicon előkészítőjeként — esetleg a gimnázium és a főiskola összekapcsoló elemeként — de más felsőfokú tanintézetbe törekvők is látogathatták. Emellett még a következő oktatási intézmények tulajdoníthatók a földesúr tevékenységének: három osztályú elemi iskola, polgári iskola, zeneiskola, rajziskola (ez is a Georgiconhoz kapcsoltan) és tanítóképző. SZABÓ 269—275. Ezekről az intézményekről nem tudunk szinte semmit, pedig igen fontos lenne látnunk ezeknek a gimnáziumi alsóbb osztályok képzési céljaival, tartalmával és létszámával kapcsolatban felvetett problémával való összefüggését. 19 A keszthelyi gimnáziumban 1806 és 1849 között 8 diák részesült ösztöndíjban, de ezekből csak egy volt keszthelyi. Az 1806 előtti időszakban az ösztöndíjasok száma jelentősen nagyobb volt. 20 A gimnázium, illetve akkor még csak grammatikai iskola anyakönyvei 1772 és 1792 között hiányoznak. 1792 és 1805 között az anyakönyvi bejegyzések csak a diákok nevét, vallását, valamint ösztöndíjba részesülését tüntetik fel. (1792 és 1805 között mindössze négy nem katolikus vallású diákot regisztráltak.) Az 1806os évtől kezdve a diákok nevét, vallását, korát nemzeti hovatartozását, születési helyét (helység, megye), szülőjének vagy gondviselőjének nevét, minőségét (apa, anya, gyám, stb.) rendi állását, foglalkozását, lakhelyét (helység, megye) és ösztöndíjba részesülését tünteti fel az anyakönyv latiű nyelven. Csak az 1840-es évek második felében lesz magyar a dokumentum nyelve.
