Művelődéstörténeti tanulmányok - Zalai Gyűjtemény 31. (Zalaegerszeg, 1990)
Sasfi Csaba: Helybeli diákok a keszthelyi gizmáziumban
jelentősége vitathatatlan, a felvilágosodás szellemi eredményeit civilizációs — tehát a mindennapokban mind többek által hasznosítandó, a társadalom gazdagodását, fejlődését előmozdító — javakként építi be a tananyagba. A II. Ratio Educationis jelentősége már nem ennyire egyértelmű. Egyes — a régebbi — munkák szerint a II. Ratio Educationis részben visszavette vagy legalábbis nem folytatta azt a folyamatot, amit az I. Ratio Educationis a tananyagnak a reáliák irányába való bővítésével elindított. Az újabb vélemények szerint a II. Ratio Educationis szerves folytatása volt az elsőnek, a lehetőségekhez jobban igazítva, elmélyítette és hatékonyabbá tette az elődje által megindított fejlődést. 9 Annyi bizonyosnak látszik, hogy a II. Ratio Educationis gimnáziumi tananyagában szerepelt olyan ismretanyag, amelyet inkább lehet praktikusnak, civilizatorikusnak tekinteni, mint a fenti értelemben vett általános műveltségnek, de hogy ez a korabeli oktatási gyakorlatban—időben, a két tanrendszer során -— és iskolánként külön-külön miként jutott érvényre, ma még nem tudjuk eldönteni. 9 /A 9 BALASSA 1930. 110—111, BÓDI Ï935. 8, 11, 33, FINÁCZY 1927. KISBÁN 1939. 46, 54, 59—61, 75, KOSÁRY 1980. 411—421, MÉSZÁROS 1968. 86—87, MÉSZÁROS 1985. 179, 197, OLÁHNÉ, ERDÉLYI 1977. n / A Korniss Gyula álláspontja itt is megegyezik Fináczy Ernőével: „A Ratio Educationis, mely a katholikus iskoláknak szabályul szolgált, hű alattvalókat, békés, engedelmes és tisztességtudó nemzedéket kíván nevelni: ez a legfőbb paedagogiai eszménye. A művelődés iránt való nemesebb érzéket felkelteni neveltjeiben, s a tanulás vágyát lelki szükségletté tenni nem volt képes ez az iskola." FINÁCZY 1896. 71. Hasonló véleményt fogalmaz meg Grünwald Béla is Schwartner Statistik című munkájára hivatkozva (II. 361. második kiadás): „Az egész katholikus középoktatás tehát szerzetesek kezében van. A pedagógia szempontjából ezek az intézmények alacsony fokon állnak, az iskolában használt tankönyvek a jezsuiták kompendiumaiból készültek, amelyeket némileg az új tanrendszerhez alkalmaznak. A gondolkozás fejlesztése helyett a gépies könyvnélküll tanulás uralkodik itt is, de habár a latin nyelvet tekintik az oktatás legfőbb tárgyának, Ihat évi tanulás után sem tudják annyira vinni tanítványaikat, hogy a római klasszikusokat középszerűen megértsék." GRÜNWALD 359—360. Mindkét szerzőnél érződik azonban, hogy saját koruk középfokú oktatási eszményét kéri számon a múlttól. De Fináczy — megint csak Kornissal egybehangzóan — történetileg is értékel: „Ámbár e szerint ítéletünk a régi iskola tanító munkásságáról nem lehet egészében véve kedvező, mégis voltak ennek az iskolának is oly jellemvonásai, amelyekkel felülmúlta a mait. Mivel nagyon kevesett tanított, módjában volt ezt a keveset mélyen bevésni a tanuló emlékezetébe. Régi jó táblabíráink nagyon szűkkörű műveltségében volt valami arányos bevégzettség és egészséges üdeség, amelyre ma már irigységgel tekintünk vissza. Ami pedig ennek az iskolának nevelői hatását illeti, a tekintély elvének meggyökereztetésében és föltétlen gyakorlatában mai iskolánk nem vetélkedhetilk vele. Több is volt benne a közvetlenség és szeretet." FINÁCZY 1896. 72. Egy későbbi munkájában pedig úgy látja, hogy a Ratio Educationis realizálásához szinte minden feltétel hiányzott. „... a tanulmányi rend újításainak nagy része egyelőre papiroson maradt. (...) Ámde a Ratio jelentőségét nem is a megvalósítás nagyobb vagy kisebb mértékében kell keresnünk, hanem abban, hogy új művelődési eszményt állított fel, s ezzel a szellemi haladás folyamatát megindította." FINÁCZY 1927. 340. Ugyanezt állítja Csóka I. Lajos is. CSÖKA 1941. 480. Hajdú Lajos pedig az iskolák ellenőrzése során 1776 és 1790 között készült jelentések alapján arra a következtetésre jut, hogy a tantervi előírásokat (ekkor még, vagy már ekkor is) nagyon eltérő mértékben követte a gyakorlat. HAJDÚ 1986. 13—14. Lényegében hasonlóan értékeli az első Ratio realizálódását Mészáros István is a mű magyar nyelvű fordításához írt bevezetésében. RATIO EDUCATIONIS 1981. 8.
