Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

A minisztérium — nem utolsó sorban Csány figyelmeztető leveleinek hatására — hozzákezdett a szükséges intézkedések megtételéhez. Április 24-én a minisztertanács határozatot hozott egy horvát és német nyelvű magyarbarát lap Zágrábban való megjelentetéséről. A végrehajtással megbízott belügyminiszter április 25-én levéltervezetet készített egy Ferenc József nevű magas rangű egyházi személyiségnek, feltehetően a zágrábi székeskáptalan egyik tagjának címezve, amelyben felkérte a lap kiadásának támogatására. A levelet, Szemerének a levél fogalmazványán levő feljegyzése szerint, Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter küldette el Ferenc Józsefnek.

85 Április 29-én az erdélyiek Pesten járó küldöttségének tiszteletére a Radical Kör által rendezett lakomán Wesselényi Miklós nagyhatású beszédet mondott, amelyben figyelmeztetett a horvát veszélyre, és az önálló magyar fegyveres erő létrehozását sürgette. Ennek az akciónak a része volt az április 30-i petíció is, amelyet a Radical Kör az önálló magyar haderő megteremtése érdekében nyújtott be a kormányhoz.

80 Május 11-én a nádor az uralkodótól kieszközölt felhatalmazás alapján

87 Hrabovszky János altábornagyot, a péterváradi főhadparancsnokot teljhatalmú királyi biztossá nevezte ki: Hrabovszkynak az volt a feladata, hogy Zágrábba utazzék és ott a magyarellenes mozgalmak kezdeményezői és részesei ellen, ha szükséges, katonai erő igénybevételével is, a legszigorúbb vizsgálatot indítsa, s a vétkesek felelősségre vonásáról is intézkedjék. Hrabovszkynak azonban a horvátokat törvényes jogaik sérthetetlenségéről és méltányos követeléseik teljesítéséről is biztosítania kellett. A nádor egyidejűleg utasította a horvátországi törvényhatóságokat, továbbá Szerem, Pozsega és Verőce megyéket, valamint Eszék és Pozsega szabad királyi városokat, hogy a Jellacicnak való engedelmességet tagadják meg, s kizárólag a magyar kormány rendelkezéseit hajtsák végre. Május 14-én Hrabovszky arra is felhatalmazást kapott a nádortól, hogy Jellacic ellen a Hármaskönyv I. címének 14. cikke, és az 1723. évi IX. tc. alapján hűtlenségi eljárást indítson.

88 Május 20-án a belügyminiszter Vas, Somogy, Zala, Mosón és Torontál megyékben, valamint Kőszeg városában statáriális bíróságok felállítását rendelte el, miután a nevezett törvényhatóságok területén „a bujtogatás és lázítás különösen a határszélekről belopódzó izgatók cselszövényei által élesztve a köz rendet és bátorságot . . . veszélyezteti". Igaz, a miniszter azt is kimondta, hogy a rögtönbíráskodási eljárást csak a legvégső esetben szabad igénybevenni; Csány Lászlót és Széli Józsefet viszont azzal értesítette a Vasnak, és Somogynak, valamint a Kőszeg városának adott felhatalmazásról, hogy szükség esetén azonnal rendelkezzenek a statárium életbeléptetéséről.

80 Ezzel egyidejűleg a belügyminiszter hozzákezdett Csány biztosi felhatalmazásának a területi vonatkozásokat is figyelembe vevő módosításához. Azt már említettük, hogy Hunkár Antal biztosi kinevezése lehetővé tette Csány felmentését 86 OL Bm. Ein. 1848:26. 80 L. Ehhez a kérdéshez: Urbán 1973. 226. sk. Urbán 1986/b. 527., 529., Száraz 147. sk., illetve Spira. 1989. 115. sk., 122. 24. sz. jegyzet. 87 A vonatkozó május 1-i minisztertanácsi határozatot 1.: KLÖM XII. 96. sk. 88 Hrabovszky kinevezésére és eljárására részletesen 1.: Szőcs 58. skk. 89 OL Bm. Ált. ir. 1848:1615.. uo. Csány ir. Miniszterek levelei. Belügyminiszter 4. szám, uo. Megyék levelei. Vas megye 7. szám.