Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

a biztosi teendők alól Sopron és Veszprém megyékre, továbbá Sopron és Ruszt szabad királyi városokra nézve. Május 23-án Széli József arról értesítette biztostársát, hogy kérte a belügyminisztertől felmentését a Sopron, Veszprém és Somogy megyei biztosságok alól.

90 Szemere a kérelem alapján Széli József biztosi felhatalmazását Vas megyére korlátozta, Csányt pedig a Vas megyei biztosság alól is felmentette.

91 Csány László június 2-i királyi biztosi kinevezése. A Dráva-vonal védelmének szervezése június—júliusban. Csány június 2-i, a nádor által aláírt kinevezőrendelete a biztos hatáskörébe Zala, Somogy, Baranya és Tolna megyéket, valamint Pécs szabad királyi városát utalta, és feladatává tette, hogy a hatósága alá rendelt mintegy 4000 főből álló fegyveres erővel a Dráva-vonalát katonai szempontból szemmel tartsa, és az ellenséges betörés ellen biztosítsa. A fenti cél érdekében megkapta a felhatalmazást arra is, hogy a nemzetőrséget fegyverbe hívja, gondoskodnia kellett a felsorolt törvényhatóságoknak adandó rendeletek útján a fegyveres erő ellátásáról, továbbá a szükséges szállítások biztosításáról. Oltalmába kellett fogadnia és a lehetőségekhez képest fegyverbe kellett állítania a horvátországi és a szlavóniai menekülteket is. Tevékenysége minél nagyobb sikere érdekében pedig együtt kellett működnie Hrabovszky Jánossal, valamint a szerb fegyveres felkelés elleni védelem szervezésével megbízott Csernovits Péter és Vukovics Sebő királyi biztosokkal. A cél elsősorban ,,a védelem, az őrködés a Dráva partján" és „nem a megtámadás" — mondta ki a rendelet — ennek érdekében pedig „a szellemi fegyverek minden nemeit" kell felhasználni, s „az anyagi összeütközéstől a lehetőségig" óvakodni kell. A fegyveres összecsapás lehetőségét természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, tehát az erre való felkészülést is haladéktalanul el kell kezdeni. Kimondta a rendelet azt is, hogy „az elszakadási és panslavi törekvés terjesztésének meggátlása", és ha szükséges, elnyomása és megfenyítése érdekében „a legszigorúbb eszközök" is alkalmazhatók és alkalmazandók annak érdekében, hogy „a lázongók részint féken tartassanak, részint úgy merészségekben, mint erejökben gyöngítessenek".

92 A fenti rendelet kiadásáról a június 1-i miniszteri tanácsülés hozott határozatot,

93 és ezt az tette a kormány számára szükségessé, hogy Hrabovszky biztosi eljárása semmilyen kézzelfogható eredményt nem hozott. Ehhez azonban Hrabovszkynak a szükséges fegyveres erő sem állott a rendelkezésére, az általa igénybevett egyéb eszközök pedig természetesen hatástalanok voltak, 90 V. Waldapfel I. 252. skk. ul OL Csány ir. Miniszterek levelei. Belügyminiszter 5. szám. Vö. : Simon 109. y-'OL Bm. Ein. 1848:213., 1. még: KLÖM XII. 219. sak. Vö.: egyebek mellett: Varga 1953. 35., Barta 28 sk., Spira 1959. 200., Aradi 5. sk., Szőcs 72. Magyarország története 1848—1890 208. L. még: OL Csány ir. Miniszterek levelei. Belügyminiszter 13. szám, Pénzügyminiszter 1. szám, 3. szám. A kapcsolatos, Hrabovszkyhoz, ületve Csernovitshoz és Vukovicshoz szóló rendeletek fogalmazványait 1.: uo. Bm. Ein. 1848:214, 1848:215. Az április végén kinevezett Csernovits, majd a május 23-án kiküldött Vukovics királyi biztosi felhatalmazása a szerb felkelés elleni védekezést célozta, s biztosi hatáskörük Torontál, Temes, Krassó, Bács és Arad megyékre, valamint a területükön levő szabad királyi városokra terjedt ki.