Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

„A Kanizsai Takarék pénztár egyesület" részvényesei első gyűlésüket 1845. május 1-én, a kanizsai városi tanács termében tartották. (Ekkor még csak ideiglenes választmányt tudtak kinevezni, mivel alapszabályaikat nem erősítette meg a helytartótanács.) 1845. augusztus 2-án „hivatalosan" is meg­alakult a takarékpénztár: miután 300 részvényre 15 000 forint alaptőkét fi­zettek be a tagok, a jóváhagyott alapszabályokat felolvasták, és a társaság magát megalakítottnak nyilvánította. Az igazgató választmány 36 tagja között helyet kapott a liberális ellenzék több helyi vezére, így Deák Ferenc, Csány László, gróf Batthyány Károly, Skublits László, és nagy számban képviseltették magukat a környék zsidó kereskedői, gyárosai is. Csány egyébként — miután egész életében írtózott a hivatalviseléstől — az alapítás után visszavonult: már az 1845. december 22-én sorra kerülő, következő gyűlésen bejelentette le­mondását. 21 "' Lemondott volna Csány a kanizsai védegylet elnökségéről is, de a tagság újból megválasztotta. Ez derül ki a kanizsai osztály alelnökének, Chernél Ignácnak leveléből: „A védegyleti gyűlés és tisztújítás f(olyó december) hó 21-én megtörtént. Egyes akarat és lelkesedés Kedves Uram Bátyámat az elnöki székben meg­tartá, mindenki meg lévén győződve, hogy egyletünk csak úgy tarthatja meg előbbi egyébb vidékeket megelőzött állását, ha Kedves Uram Bátyám az élen marad. így tehát a kívánt lemondás nem fogadtatott el, mert ha hivataloknál áll is kedves Uram Bátyám azon nézete, mi szerint azt sokáig folytatni ne kellessen, az ilyen hivatalnak nem is nevezhető közcélú intézkedéseknél a zászlót elől vinni, s példájával az egészre hatni, szoros hazafi kötelesség, ki­vált annyira gyanúsított, és egyre sárral hajgált védegyletünknél, mely azon­ban még is fennáll tiszta egyszerű, de hatályos valóságában." 210 Csány végül is a helyén maradt. Neki címezte Kossuth az 1846. április 4-én kelt, ,,Az Országos védegylet Nagy Kanizsa vidéki osztálya elnökének" szóló, az Iparműtár pártolását kérő levelét: „Zala megyében az Országos Védegyesületnek legtöbb osztálya van ; de többekkel ezek közül oly nehéz a közlekedés, hogy hozzájok külön-külön Ipar­műtári jegyeket nem expediálhattuk. (...) A Tekintetes urnák, mint a Nagy Kanizsai osztály elnökének, mind ezen helyzeténél, mind a megyébeni te­kintélyes állásánál fogva kétségtelenül sikerülend Iparműtárunknak életbe hozására N(eme)s Zala megyében azon részvétet felkölteni, melynek reményé­re alapítók intézetünket, a hazai műipar forgalmának már nem csak hatályos, de valósággal nélkülözhetetlen eszközlőjét. Esedezem annak okáért Tekintetes osztály elnök urnák, méltóztassék a N(agy) Kanizsai osztály részéről magát a Zala megye alsóbb vidékein véd­egyleti osztályokkal érintkezésbe tenni." 217 215 ZML. A Nagykanizsai Takarékpénztár RT iratai. „Kanizsai Takarékpénztári tár­saság nagygyűlésének jegyzökönyve" 1845. május 1-től.; Tripammer Gyula: Ada­tok a Nagy-Kanizsai Takarékpénztár Részvény-Társaság ötvenéves fennállásá­nak történetéből. Nagy-Kanizsa, 1895. 3—5. o.; Hetilap. 1845. augusztus 19. 650. hasáb; Bátorfi II. köt. 130—131. o. 216 OL H. 103. 21. cs. Chernél Ignác Csány Lászlónak. Kanizsa, 1845. december 23. 217 OL H 103. 21. cs. Kossuth Lajos Csány Lászlónak. Pest, 1846. április 4. (Hasonló tartalmú körlevelet közölt Kosáry 116—118. o.)

Next

/
Thumbnails
Contents