Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
Az 1845 novemberében készült igazgatóválasztmányi jelentés szerint az ország 146 védegyleti osztályának csaknem 10%-a, 14 osztály Zalában működött! 218 Ez a szám volt ugyan messze a legmagasabb az egész országban, de ha megvizsgáljuk a fiókegyletek működését, kevésbé lelkesítő képet találunk. A Kossuth által szerkesztett, kőnyomatos sokszorosítású „Honi iparköri utasító" első 7 ívén (amelyek 1845. január 6-tól május 26-ig jelentek meg) az iparegyesület címszedő bizottságánál bejelentett honi iparcikkel kereskedők vagy azt készítő iparosok sorában nem szerepeltek zalaiak. 219 Zala iparáról szólva, egyedül a már többször említett sümegi Ramazetter Vince nevével találkozunk a korabeli híradásokban: 1845-ben kartongyárat létesített, 220 s egy 1848-ból származó vízjel szerint jó minőségű papírt is gyártott. 221 A zalai liberálisok asszonyai a leglátványosabb védegyleti megmozdulásokon, a bálokon, Sümegen készült ruhákban „pompáztak". 222 A zalai védegylet mozgalom legmaradandóbb „gyümölcsének" kétségkívül a Csány által alapított Kanizsai takarékpénztár bizonyult, máskülönben a megye ipara, kereskedelme vajmi keveset változott. „Socialls" téren kereshetjük az igazi jelentőségét: a Védegylet szervezeti kereteit kihasználva a liberális párt újjászervezte önmagát — a „fiókok" vezetőinek döntő többsége közülük került ki. 223 A zalai konzervatívok elzárkóztak a védegylet fejlesztése elől, Csány viszont a konzervatív kezdeményezéseket nem támogatta. Nem reagált például Hertelendy Károly 1845 szeptemberében kelt levelére, amelyben Hertelendy mint a balatoni gőzhajózás zalai „apostola" a „Hazai meghívás — Gőzöst a Balatonra" című felhívását küldte meg Csánynak, s kérte, hogy félretéve a közöttük lévő véleménykülönbségeket, segítse a balatoni gőzhajózás megindulását. 22 ^ Csány már csak azért is elzárkózott, mert Hertelendy mögött az a Széchenyi István állt, akiről Csány már 1843 elején a következeképpen nyilatkozott: „ez az ember folytonos sakkozásában most a hazának sakkot mondott, és bizony, bizony mondom, ha jóslatom megbolondulására nézve később tellesül, megbántott hiúsága roppant eszköz leend honunk elsüllyesztésére. Kár, igen kár volt nékie barát és ellenség részéről any218 OL R 104. Védegyletre vonatkozó iratok. Igazgató választmányi jelentés a Védegyesületi közgyűlésre.: vö: Kosáry 91. o.; Füzes 388. o. 219 ZML Séllyey es. lt. II. cs. Séllyey Elek politikai iratai. „Honi iparköri utasító" 1—7. ív. 220 Szalkay Gergely—Németh János: Iparczímtár 1846-dik évre. Pesten, 1846. 273. o. ; Horváth Elza 44., 98. o. 221 ZML Tisztviselők után maradt iratok. Horváth Vilmos alispán hivatalos iratai. Rozsnyai főhadnagy Horváth Vilmosnak. Sümeg, 1849. június 10. (a papír vízjele: ..RAMASETTER VINTZE SÜMEGEN".) Életrajza: (nem említi a papírgyártást) Ádám István: Ramazetter Vincze. In: A Sümegh városi államilag segélyezett reáltanoda XXI. értesítője az 1877—8-iiki tanévről. Szombathely, 1878. 6—7. 0. , vö: Bátorfi V. köt. 257—263. o. 222 Horváth Elza 44. o., Életképek 1845. 96. o. (Közli: Zalaegerszeg, Dokumentumok a város történetéből. Szerk. Gyimesi Endre. Zalaegerszeg, 1985. 98. o.) 223 Névsorukat közli: Zala megye 1904. szeptember 25. (39. sz.) 3. o.: Vö: Nóvák 283—284 o. 22í OL H 103. 21. cs. Hertelendy Károly Csány Lászlóhoz Lesencetomaj, 1845. szept. 1. Mellette a felhívás és egy kitöltetlen aláírási ív. Hertelendy Károly és Széchenyi István együttműködéséről: Farkas László: Gróf Széchenyi István és a „Balatoni gőzhajózás". Veszprém, 1933. (Veszprém vármegye múltja 3.)
