Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén
sét még inkább várhatjuk falaink közé vonult azon szép lelkű, kitűnő míveltségű és politikai jelentőségű férfiúnak tanácsadásaitól, kinek hatása e megyében ismeretes, s neve országszerte kedves. 206 Csány nemcsak a kanizsai egyletet vezette, kapcsolatot tartott a többi vidéki fiókkal is. 1844. december 20-án kelt a következő, hozzá küldött jelentés: Január 7-én „bizonyosan Egerszegen fogsz lenni. Ugyanakkor tanácskozunk Kapolcson felállítandó gyárról, és pedig posztó és karton gyárról. Ramazetter magáét szinte oda hozhatja. Actiókra könnyen felállíthatjuk, uraságok, zsidók, kereskedők és vagyonosabb polgárok vágynak annyian, hogy 200 000 (forintot) alá írhatnak. A mi választmányunk nem dolgozik. Az aláírások a megyében fontolva haladnak. Én ívet kértem, s nem kaptam, pedig még a Z(ala) Lövői urak közül egy se írt alá. Kereskedők, zsidók, polgárok alá írnának. Kívánatos volna, hogy az ideiglenes választmány szorgalmatosabban ülne össze, és dolgozna, tervezne, igazgatna, mert ha kineveztetésével befejezettnek véli munkáját, vagy hogy néha, mint eddig, gyéren öszve megyén, és semmit se teend, úgy mind hasztalan. Minden 50 személyre boltot — mondják, de van-e egész megyére is csak egy új boltra is gondolat?" 20 ' Kerkápoly István első alispán, aki az 1843 1844-es országgyűlésen Zalát képviselte. 1845. január 7-én olvasta fel záró követ jelentését a megyegyűlésen. Közvetlenül utána Csúzy Pál, majd Csány László kért szót. Csány éles szavakkal ostorozta a kormányt, az országgyűlést, és a képviselet fennálló rendjét: „Hogy a nemzet várakozásának a múlt orsz(ág)gyűlési eredmény meg nem felel, annak okát szinte a kormányban és felső táblában keresi,s az alsó táblára nézve is némely megjegyzései volnának. Ki ismeri a kormány eszközeit, és a felső táblára befolyását, az azt tudni fogja, hogy a felső tábla a kormány akaratjának végrehajtója, de magokban némely felső táblai tagokban is castai szellem létezik, mely szellem jövendőnket soha se fogja biztosítani. Altaljában orsz(ág)gyűlési szerkezetünk a képviseleti rendszernek satyrája, és nem az egész nemzeti társaság szellemének kifolyása, mi nem is lehet másképp, mert csak egy kiváltságos osztály képviseltetik, mely az egész társaságot nem képes boldogítani. Szükség tehát a képviseleti rendszer változtatása, s annak a hon millióira kiterjesztése. S mint történhet meg ez? Nem az eddigi okoskodással, mert ennek eredményeiről ítélve eddig se hitte a nép, hogy jót akarunk, hanem kell a néppel szólani, meg kell a népet hallgatni, vagy legalább kell a népnek gyakorlatba venni engedni a petítió jogát, s igazságos kérelmeket, melyet feljajdulásokban teendnek, méltányolva, fel kell testvérileg őket emelni hozzánk, vélek a hon javaiban és terheiben egyaránt kell osztozni, s ekkor nem kell egyfelől az abszolutizmustól, más oldalról az anarchiától tartanunk, ekkor a castok ezen becsülete vesztett, nem tisztelt, meg vetett osztály eránt a becsületes milliók nem fognak gyűlöltséggel viseltetni. Hogy a sok rossznak legnagyobb oka a kormányban fenekük, azt a múlt események folytán a (rendek) elismerték, de a törvényhozás hiánya is okozza. A felső tábla a képviseleti rendszernek gúnya, oly tábla jobb volna, nem 200 Pesti Hírlap, 1845. február 27. (434. sz.) 135. o. 207 OL H 103. 21. cs. Szabó János Csány Lászlónak 1844. december 20.
