Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

I. Molnár András: Csány László a zalai reformellenzék élén

is létezne, mert akkor egyenesen a kormánnyal volna dolgunk, s ez az akadék a jó lelkű milliókat nem bosszantaná." Az alsótáblának nem volt vezére, nem volt ki az ellenzéket összefogta volna" — állapította meg Csány. Végezetül a felsőtábla vétójogáról szólt: „Valamíg ez a kormány vétójogát gyakorolja, addig siralmas helyzetben sínlődik a nép. Ez a képviseleti rendszer hiánya. Ezt oly osztályra bízni, kiket senki nem tisztel, nem fél, mely áll pénzes, hatalmas, erkölcstelen egyénekből, kik a törvényhatóságoknál kincsökkel a befolyással bíró tudatlan kiváltságosokat megvesztegetik, demoralisálják, s ily alacson úton és módon tisztátalan lélekkel meg vásárolt tömeggel ott, hol lehet, kények szerént utasítást készíttetnek, s fent hol ülnek, soha se lelkek esmerete sugallását, hanem a kapzsiságnak buja ösztönét követik." Csány után Deák Ferenc mondott beszédet, melyben kiemelte: a népképviselet, és a törvény előtti egyenlőség az, amire törekedni kell. Ennek eszköze lehet a védegylet. „Sokan írott kötelezéseket sem tartanak meg, de mit tesz a közvélemény hatalma, látjuk a védegyletben, melyet hivatalnokok is, kik alá sem írtak, szentül megtartanak. Ez a mező, melyen véleménykülönbség nincsen." Az „egyesülés", „minden jognak a népre kiterjesztése," lehet a cél. Horváth Vilmos kérte a közgyűléstől, hogy vegyék megyei pártfogás alá a védegyletet, és tanácskozásaihoz engedjék át a megyeháza nagytermét. A javaslatot nagy lelkesedés fogadta, és nyomban meg is született a határozat. Végezetül Deák Ferenc mondott köszönetet, hogy a megye testületileg a védegyletbe lépett.

208 Zala megye 1845. március 3-i közgyűlésének első napirendi pontja a helytartótanács 1845. január 5-én kelt, 1055 sz. rendeletének megvitatása volt. Ez felszólította a megyéket, hogy a kebelükben működő (közelebbről meg nem nevezett) „titkos" egyesületekről szolgáltassanak információt, és amennyiben létezik alapszabályuk, megerősítésre küldjék fel. A megye vezetői e kérdésben némileg eltérő álláspontot képviseltek, bár az mindenki előtt nyilvánvaló volt, hogy a védegyletről van szó. (Cány véleménye az volt, hogy nem kell rá válaszolni, csak vegyék tudomásul a rendeletet.) A közgyűlés végül Deák Ferenc indítványát fogadta el. Deák taktikáját követve (mivel a leiratban nincs megtámadva egyenesen a védegylet, célszerű azt nem is védelmezni) azt felelte Zala. a helytartótanácsnak, hogy a leiratban érintett egyesületek létéről nem tud, ám ha lesznek is, akkor is csupán tudomásul vétel végett írnak róluk, mivel a törvény értelmében nincs a helytartótanácsnak az egyesületek felett megerősítési joga.

209 Ugyanezen a közgyűlésen olvasták fel Vas megye 1844. december 9-én kelt, 2744. sz. körlevelét, amely az országos Védegylet pártolására szólította fel az ország törvényhatóságait. Zala válasza rövid volt: mivel a belkereskedelem és a hazai ipar fejlődésének előmozdítására mindazokat az anyagokat, 208 OL H 103. 21. cs. Szabó János fogalmazványa 1845. január 7. A tudósítás erősen cenzúrázva és átírva megjelent: Pesti Hírlap. 1845. január 19. (434. sz.) 41— 42. o. Zala megye határozata: ZML Kgy. jkv. 1845:5. 209 ZML Kgy. jkv. 1845:408.; Pesti Hírlap 1845. március 20. (440. sz.) 183. o.: vö: Kónyi II. köt. 67—69. o.: Ferenczi I. köt. 430—431. o.; ZML Séllyey cs. lt. Nagy Dániel Séllyey Elekhez. Zalaegerszeg, 1845. március 7.