Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

VII. Béres Katalin—Kiss Gábor: Csány László kultusza Zala megyében

BÉRES KATALIN—KISS GÁBOR: CSÁNY LÁSZLÓ KULTUSZA ZALA MEGYÉBEN I. 1349. október 10-én Pesten, a Neugebaudéval szemközti fatelepen végezték ki Csány Lászlót — mindössze négy nappal később, mint Batthyány Lajost és a tábornokokat. A köztudat mégsem tartja számon a vértanúk között — emlékét elsősorban szülőföldjén, Zala megyében ápolták és ápolják ma is. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a reformkorban az országosan ismert Deák Ferenc „árnyékában" mint a megyei nemesség vezéralakja működött s a nagypolitika színterére csak 1848 tavaszán lépett ki: előbb a Dunántúlon, majd Erdélyben kormánybiztosként, végül a Szemere-kormányban miniszterként. Szervezte a közigazgatást, a harcoló csapatok ellátását, hátországuk biztosítását — harci babérokat nem aratott, hírneve nem vetekedhetett a tábornokokéval. A császári hadbíróságon azonban nagyon is jól tudták, hogy milyen engesztelhetetlen ellenfél került a kezükbe. A bátor szívű férfi nem is remélt kegyelmet: a hadbíróság előtt méltóságteljesen viselkedett és emelt fővel fogadta a halált. A Zala megyeiek nem felejtkeztek el Csány Lászlóról — a vármegye az önkényuralom elmúltával rögtön lépéseket tett emlékének méltó megörökítésére. Az 1867. augusztus 2-i közgyűlés egy bizottságot küldött ki, melynek feladata egyrészt egy méltó síremlék felállítása, másrészt egy hiteles arckép elkészíttetése volt. A költségeket adakozásból fedezték: a „fő és alszolgabíró urak" 1047 forintot gyűjtöttek, ezenkívül báró Sina Simon 100, herceg Batthyány Fülöp és gróf Eszterházy Pál 50—50, valamint „Boros Ferenc úr egy ládáért" 2 forintot adott. A bizottságnak a közgyűléshez benyújtott jelentéséből kiderül, hogy Csány László sírja először valószínűleg a józsefvárosi temetőben volt, mert onnan szállították át 1868-ban koporsóját a kerepesi temetőbe, ahol síremléket is állíttattak neki. Arcképét, majd pedig egészalakos portréját Barabás Miklós készítette el, „csak hazafiúi áldozatból" 600 forintért.

1 Egy korabeli híradásból a kép keletkezésének körülményeire is fény derült. A Zala—Somogyi Közlöny írta: ,,. . .Csányinak egyetlen fiatalkori arczképe maradt csak, kis alakban és kalappal a fején. Erről magyarázat és műiZala Megyei Levéltár (ZML) Közgyűlési iratok 1868:7272