Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
III. Hermann Róbert: Csány László, mint a feldunai hadtest kormánybiztosa (1848. szeptember 29.—1849. januar 18.)
történt beolvadásáról. Kossuth október 23-án érkezett meg Miklósfalvára, s estére összehívta a haditanácsot. Október 22-én Csány Parndorfból küldött tudósítást Kossuthnak az előző napi határátlépésről és a visszavonulásról. Indítványozta, hogy Bécsbe küldjenek valakit, mert Pulszkynak és Warghának más dolguk van, mint az összeköttetést tartani. A Bécsből jött újabb követek az előző napokban már Bécsben járt Csernátoni Lajost, a Marczius Tizenötödike szerkesztőjét és Jókai Mórt javasolták. Ezen a napon kapta meg Pulszky tudósítását arról, hogy másnap Pozsonyba érkezik Csuzy Pál őrnagy 3000 kaszása. Pulszky tudósította Csányt Windisch-Grätz mozdulatairól ill. arról a hírről, hogy Brünnben állítólag zavargások voltak, s ezért egy cs. kir. ezredet oda kellett vezényelni. 33 Az ezt követő napok eseményeinek tisztázása meglehetősen nehéz, mert az iratanyag hiányos, s a visszaemlékezések egymásnak ellentmondóak. A miklósfalvi haditanácsról egyedül Görgei visszaemlékezései számolnak be. Eszerint Kossuth elmondta, hogy Bécs felmentése morális kötelesség, s az általa hozott erősítések miatt a siker reménye továbbra is fennáll. Móga volt a következő felszólaló, s felhívta a figyelmet a zászlóesküre (Windisch-Grätz felszólítása tehát nem volt egészen hatástalan) és a hadsereg hiányaira, s az újabb előnyomulást katonai szempontból vélte mérlegelendőnek. Móga után Görgei emelkedett szólásra. Emlékezései szerint közölte, hogy az előnyomulási parancsnak hajlandó engedelmeskedni, de annak kiadását katonai szempontból nem javasolja, mivel a hadsereg felszereltsége és kiképzettsége hiányos, s a csapatok nincsenek eléggé összeszokva ahhoz, hogy egy ilyen hadműveletet végrehajtsanak. Ezután Kossuth — Görgei szerint —- határozathozatal nélkül zárta le a tanácskozást. 3 '' Másnap újabb követ érkezett Windisch-Gratztől, s megismételte az október 21-i felszólítást. Móga ezután újabb tiszti tanácskozást hívott össze, immár a főhadiszállásra. Parndorfra. A tanácskozáson Kossuth nem vett részt. Móga közölte, hogy senkit nem szólít fel a Windisch-Grätz parancsa iránti engedelmességre, s kiielentette. hogy ő sem adja meg magát a tábornagynak. Ennek ellenére a haditanácsban résztvevő volt cs. kir. tisztek egyhangúlag elhatározták, „miszerint Windisch-Grätz utolsó parancsa következtében semmi esetre a határt át nem lépik, mert különben akasztófa vár reájok". Móga azonban így is elégedetlen volt a tisztikar nyilatkozatával, mondván, hogy Kossuth és a biztosok jelenlétében ismét meg fogják szavazni a határ átlépését. 35 3 Az Aula küldöttével folytatott megbeszélésre ld. KLÖM XIII. 266. és Walter 125. o. Móga nem volt hajlandó előnyomulni, de október 24-re a hadműveletek egyeztetésére Kismartonba hívta Bemet. A kitörés egyébként elmaradt. Kovács 247— 252. o. Kossuth két levele: KLÖM XV. 868—869. o. és XIII. 261. o. Kossuth és Kollmann találkozója: KLÖM XIII. 268—269. o. és a Marczius Tizenötödike okt. 27-i számában megjelent okt. 23-i mosoni tudósítás. Csány jelentése: KLÖM XIII. 264—265. o. Pulszky tudósítása: ÖL Csány IBA 219. Pulszky aznap az OHB-hoz intézett jelentései: KLÖM XIII. 267. és ÓL OHB 1848:1526. ''Az estére összehívott haditanács időpontja: KLÖM XIII. 268. o. (Kossuth okt. 23-i levele: „Ma egyesülve Miklósfalván éj jelezünk, hová várom a vezéreket értekezésre".) GA I. 203—209. o. Ivánka későn kapott meghívást: Ivánka 33. o. 5 Erre a tanácskozásra ld. KLÖM XIII. 275. o. OL Csány IBA 248. (Pulszky Csányhoz Kollmann elbeszélése alapján), és G A I. 202—203. (Görgei itt téved, mivel a miklósfalvi haditanács előttre teszi ezt a tanácskozást).
