Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

is megtartani", majd utasította arra, hogy az előrenyomuló ellenséget lehetőség szerint tartóztassák fel, ha azonban erre nincsenek meg a feltételek, vonuljanak vissza Veszprém környékére, ahova 10 000 önkéntes nemzetőrt, hat század huszárt és 30 ágyút máris útnak indítottak, megküldte a leginkább veszélyeztetett dunántúli megyéknek és városoknak szóló rendelete másolatát, amelyben megparancsolta, hogy ,,a veszélytől fenyegetett hatóságok szintúgy, mint a már indulóban levő „önkénytes" alakulatok és a visszavonuló seregnek „kellő segélyt" nyújtsanak. Közölte Batthyány azt is, hogy a Szalay László pénzügyminisztériumi titkár által toborzott mintegy 1200 főnyi szabadcsapatot ugyancsak a visszavonuló fegyveres erő segítségére küldi, s jelezte, hogy „az aradi tábornak is meg van hagyva, hogy Baja felé induljon, hova aztán elibe lehet küldeni, s tudtára adni, hogy merre menjen. Ez szinte egy pár ezer emberből áll." Legvégül arról írt, hogy a Veszprém felé elindított alakulatok mellé kinevezett egy élelmezési biztost, de szeretné, hogy miután Csány Veszprémbe ért, ő venné kézbe az egész sereg ellátásáról való gondoskodást.

35

'

1 Második levelében arról értesítette Batthyány a királyi biztost, hogy öt század Württemberg huszárt küldött a drávai sereghez, és hogy felszólította Ivánka, Kosztolányi és Görgei őrnagyokat is, hogy a Vácon, Pápán és Szolnokon parancsnokságuk alatt levő önkéntesekkel „azonnal vonuljanak Kanizsa felé". Utasította egyúttal Csányt, hogy a megküldendő útirendek alapján gondoskodjék az önkéntes alakulatok élelmezéséről és a szükséges szállítóeszközök kirendeléséről is.

354 A miniszterelnök első levelének vétele után Csány azonnal Telekihez sietett, aki most azt közölte a biztossal, hogy mindaddig, amíg az uralkodó az új kormányt nem szentesíti, ő és a tisztikar tartják magukat ahhoz az elhatározáshoz, hogy Jellaciccsal szemben nem lépnek fel ellenségesen. Ezt az elhatározását a vezérőrnagy a bánnal is haladéktalanul közölte, ám az utóbbi a semlegességről szóló nyilatkozatot csak úgy volt hajlandó elfogadni, ha Teleki és a vezérlete alatt levő sorkatonaság Stájerországba vonul. Ezt Teleki nem tette meg, Csányval azonban közölte: ha a sereg élelmezéséről nem gondoskodik, akkor csapatai élén átmegy Jellacié táborába.

355 Csány ez utóbbi fejleményekről 14-én tájékoztatta a miniszterelnököt, és mivel csak két gyengén felszerelt honvédzászlóaljra, valamint a székesfehérvári önkéntesekre számíthatott, kérte Batthyányt, hogy „méltóztassék a lehető legnagyobb gyorsasággal a makacs megátalkodót nádori és haditanácsi paranccsal kötelességére visszautasítani".

35

'' Nem várta azonban be a miniszterelnök intézkedését, ő maga is erélyesen fellépett annak érdekében, hogy a betolakodók ellen a magyar sereg felvegye a harcot. Szeptember 15-én értesítette a dunántúli törvényhatóságokat Teleki magatartásáról, közölte, hogy a sorkatonaságra feltehetően nem számíthatnak, ezért kérte a címzetteket, hogy azonnal kezdjenek hozzá a népfelkelés szervezéséhez, illetve az összeírt nemzetőrök mozgóvá tételéhez. Ugyanakkor a sorkatonákhoz kiáltványt intézett, •

r

'

:i

OL Me. 1848:601. Vö. : Varga 1953. 120., Barta 76., Cserny 135., Urbán 1973. 187., Urbán 1986 a. 662. sk. 354 OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok. 245. szám. 355 Barta 76. sk., Aradi 67. Barta 77., Urbán 1986/a. 667.