Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
amelyben arra szólította fel őket, hogy lépjenek ki alakulataikból és önkéntesként harcoljanak tovább, Telekinek pedig megírta, hogy a sereg feletti parancsnokságot átveszi tőle, és ezzel a teljes felelősséget is magára vállalja. Egyidejűleg a már említett Bubna gróf, valamint Bárczay János, a Sándor huszárezred századosa bejelentették Telekinek, hogy a következő nap felkeresik Jellacicot, és ha a bán nem tud a királytól egyértelmű parancsot felmutatni Magyarország megtámadására, akkor felveszik vele szemben a harcot. S miután Jellacic ilyen parancsot nem tudott prezentálni, a sorezredi tisztek a fegyveres harc mellett döntöttek. 357 Ezzel fordulat következett be a védelem esélyeit illetően, s a közvetlen veszedelem hatására a törvényhatóságok is késznek mutatkoztak a fegyveres harc vállalására. Zala állandó bizottmánya Csány szeptember 15-i felhívására például úgy döntött, hogy az első- és a másodízben kimozdított nemzetőreit haladéktalanul újra kiállítja, 358 s a miniszterelnök említett szeptember 13-i rendelete következtében megindult a népfelkelés szervezése is. Ebben a rendeletben Zala, Somogy, Veszprém, Tolna, Komárom, Baranya, Fejér, Győr és Vas megyéket, Győr, Székesfehérvár, Komárom, valamint Pécs szabad királyi városokat szólította fel Batthyány a népfelkelés azonnali organizálására; meghatározta a feladatokat, amelyeket a népfelkelők elláthatnak, s el kell lássanak; és végül rögtönbíráskodást helyezett kilátásba azokkal szemben, akik az ellenségnek akár munkával, akár élelmiszerek kiszolgáltatásával, vagy bármilyen más módon segítséget nyújtanak. 3,39 Ez ellen a rendelet ellen a baloldali képviselők azonnal szót emeltek. Erre vonatkozó indítékaikat itt nem kívánjuk ismertetni; témánk szempontjából azonban el kell mondani, hogy egyebek mellett azt is kifogásolták, hogy Batthyány a népfelkelés szervezését a helyhatósági tisztviselőkre bízta, ami miatt nem lehetett remélni sem a felkelés megfelelő szervezését, sem kellő hatékonyságú felhasználását. Ezért a népfelkelés irányítására a képviselőház ellenőrzése alatt álló biztosok kiküldését követelték. 3 ' 10 így került sor arra, hogy Batthyány •— a képviselőház jóváhagyásával és támogatásával •— szeptember 17 és 19 között Baranya megyébe Batthyány Kázmért, Somogy megyébe Sárközy Albertet, Zala megyébe Horváth Vilmost, Vas megyébe Békássy Imrét, Veszprém megyébe Hunkár Antalt, Tolna megyébe Sztankovánszky Imrét, Fejér megyébe Salamon Lajost, Komárom megyébe Halassy Edét, Győr megyé357 A fentiekre 1.: Nóvák 90. sk., Barta 79. sk., Urbán 1936/a. 697. sk. Csány Telekihez intézett szeptember 15-i levelét !.: OL Csány ir. Komáromban lefoglalt iratok 41. szám; a Zala, Somogy, Veszprém, Tolna és Baranya megyékhez intézett felhívását 1.: uo. 25. szám. A Zala megyének küldött levelek tisztázatát: ZML Zala Vármegye Állandó Bizottmányának iratai 1848:1931, 1848:1932. A Vas megyéhez intézett felhívást említi: Nóvák 93. sk. L. még a kérdéshez: Cserny 135., Aradi 72., Urbán 1985. 789. 35p Nóvák 92., 100. sk., Aradi 72. 359 Közlöny 1848. szeptember 15. L. még egyebek mellett: Nóvák 88. sk., Varga 1953. 37. sk., Cserny 135., Aradi 70. 360 A kérdéshez 1. részletesen: Varga 1953. 38. sk. A Madarász László csákvári képviselő által benyújtott interpellációt és Batthyány erre adott válaszát 1.: Beér— Csizmadia 227. sk.
