Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)
II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig
helyeinek" kijelöléséről is. 242 Augusztus 15-én Batthyány adott ki rendeletet ,,a Duna és Dráva közti" törvényhatóságoknak címezve. A miniszterelnök, ugyancsak a közelgő horvát támadás veszélyére figyelmeztetve, arra adott az érdekelteknek utasítást, hogy „Tegyenek meg minden előkészületet, hogy a horvátok beütése esetében az innen bevárandó első felszólításra, ha kell általános felkeléssel is" a támadókat feltartóztassák, illetve visszaszorítsák. A fenti cél érdekében elrendelte, hogy „minnél nagyobb számban a kiindulásra önkénytesen ajánlkozó nemzetőröket" állítsanak ki, gyűjtsék őket össze és sürgönyileg adjanak tájékoztatást létszámukról, hogy ezeket az alakulatokat a Dunántúl területére kinevezendő katonai parancsnok vezérlete alá lehessen helyezni. 243 Augusztus 19-én a hadügyminiszter utasította a királyi biztost, hogy a rendelkezése alatt levő fegyveres alakulatokból senkit ne engedjen el, és úgy szervezze meg seregét, hogy az alkalmas legyen a támadás viszszaverésére, de legalább feltartóztatására mindaddig, amíg a szükséges segítség meg nem érkezik. A törvényhatóságoktól pedig ismételten kérte a nemzetőrséggel kapcsolatban mindazokat az adatokat, amelyeknek közlését már a július 25-i rendeletében is szorgalmazta. 244 Az érdekelt megyék és városok mindenekelőtt az augusztus 14-i belügyminiszteri rendeletre reagáltak. Székesfehérvár polgármestere már augusztus 16-án tájékoztatta arról a királyi biztost, hogy a városi nemzetőrségnek mekkora a létszáma, milyen a szervezete, mennyi és milyen lőfegyverrel vannak felszerelve, s közölte, hogy az összevonásra alkalmas hely kijelölése érdekében Frantz Holtsche tábornokkal, a helybeli dandárparancsnokkal már felvették a kapcsolatot, kérik azonban Csányt, hogy „a védelmi pontok eránt, a mennyire szükségesnek látja, úgy egyéb teendők eránt minket azonnal tudósítani méltóztasson". 245 Zala megye állandó bizottmánya augusztus 20-án utasította a szolgabírókat a szükséges rendelkezések megtételére, s közölte, hogy Kanizsán nagy mennyiségű dárda van felhalmozva, ezek a nemzetőrök felfegyverzésére igénybe vehetők. 246 A miniszterelnök augusztus 13-i és 15-i rendelkezéseit a törvényhatóságok ugyancsak igyekeztek maradéktalanul végrehajtani. Zala megye állandó bizottmánya az augusztus 27-i ülésén a rendeletekben foglaltakat ugyan kivihetetlennek tartotta, mivel azok a személyek, akik a tábori szolgálatra alkalmasak, és családi körülményeik sem jelentenek ebben akadályt, a rendes nemzetőrök közé már be vannak sorozva; tehát nincs olyan, aki az önkéntes szolgálatra jelentkezhetne. A miniszterelnök által szorgalmazott megoldásnak 242 OL Bm. EM. 1848:744., uo. Csány ir. miniszterek levelei. Belügyminiszter 21. szám, vö. : Nóvák 52., Aradi 43., Szőcs 76. Szemere egyébként olyan intézkedések megtételére is felszólította a királyi biztost, hogy támadás esetén az érintett területek lakosságát közvetlenül is értesítse a támadásról, így lényegében népfelkelés egybehívására is felhatalmazta őt. Csány a fentiek következtében elrendelte szurkos szalmatekercsekkel bevont póznák, ún. lármafák felállítását, hogy így a beütésről a lehető leggyorsabban tudjon hírt adni. 243 Pap I. 371. sk., vö.: Varga 1953. 36. sk., Aradi 43., Szőcs 76. sk., Urbán 1973. 177. 244 Erről 1.: Aradi 43. sk. 245 OL Csány ir. Magánlevelek I. sorozat. 150. szám 246 Nóvák 52.
