Kossuth kormánybiztosa, Csány László 1790-1849 - Zalai Gyűjtemény 30. (Zalaegerszeg, 1990)

II. Szőcs Sebestyén: Csány László kormánybiztosi tevékenysége 1848. áprilisától szeptember végéig

azonban nincs törvényes alapja sem, ezért a megye megmarad az addig követett gyakorlatnál, és továbbra is a rendes nemzetőrséget mobilizálja.

247 Ezzel a határozattal szemben Somogy megye állandó bizottmánya 2000 önkéntes kiállításáról döntött, s előírta az egyes járásokban összetoborzandó kontingenst is; az egyes községek számára azonban nem határozták meg, lévén önkéntesekről szó, hogy hány személyt kell küldeniük; a nemzetőri szolgálathoz szükséges cenzust azonban az önkéntesek kiállításánál is figyelembe kellett venni.

248 Baranya megye állandó bizottmánya úgy határozott, hogy egy 1654 főből álló alakulatot küld harci szolgálatra. Az egyes községeknek népességük arányában kellett az önkénteseket összetoborozniuk, illetve, ha a szükséges létszám ilyen módon nem telne ki, a hiányt sorshúzással kellett pótolniok. A bizottmány azt is elhatározta, hogy a miniszterelnöki rendeletben megállapított 8 krajcár napidíjon felül napi 8 krajcár pótdíjat is folyósít, s ennek az összegnek a biztosítására a megye lakosait jövedelmük nagysága szerinti adóval terheli meg.

249 Veszprém megye állandó bizottmánya 1000 fő 14 hónapra való kiállításáról hozott határozatot,

250 Vas megye augusztus 24-én úgy döntött, hogy egy 3000 főből álló önkéntes alakulatot szerel fel.

251 Tolna megye 1200 fő kiállítását mondta ki,

252 Pécs város pedig 450 önkéntest kívánt a harctérre küldeni.

253 Fejér megye augusztus 29-én 300, már korábban toborzott önkéntest indított Marcaliba: az augusztus 13-i rendeletről pedig szeptember 1-én határoztak, s ekkor a toborzás lebonyolítására 15 bizottságot küldtek ki.

254 Említettük korábban, hogy az önkéntes nemzetőrség létrehozását célzó intézkedések átmenetileg zavart okoztak a mobilizáció rendszerében. Ezen a megyék többsége úgy kívánt segíteni, hogy meghosszabbította a már táborban levő nemzetőrök szolgálati idejét. Csány, aki a nemzetőrök szolgálati idejének meghosszabbítását általában szorgalmazta, ez ellen a megoldás ellen a leghatározottabban tiltakozott, mivel azt a legteljesebb mértékig méltánytalannak tartotta. Csánynak egyébként is komoly fenntartásai voltak a nemzetőrség önkéntes formájának bevezetésével szemben, amint ennek egy augusztus 16-án kelt, Szemeréhez intézett levelében hangot adott, amelyben kifejtette, hogy a kormánynak önkéntesek helyett inkább honvédeket kellett volna . a Dráva-vonal védelmére küldenie,

255 augusztus 28-án pedig Batthyánynak írja, hogy a minisztériumnak az önkéntes nemzetőrség létrehozásával kapcsolatos reményei megalapozatlanok, s más — itt sajnos nem részletezett — megoldás keresését javasolta a miniszterelnöknek. A maga részéről úgy látta, 2

'

7 Uo. 55. Vö.: Aradi 44. 248 Aradi 44. Vö.: Urbán 1973. 179. 249 Aradi 46. 250 Kopasz 265. sk., Cserny 133. sk., Aradi 47. sk., Hudi 381. sk. 251 Zárka Sándor alispán augusztus 26-i, Vidos Józsefhez intézett vonatkozó levelének másolatát 1.: OL Vidos család lt. Ezredlevelezés. Vö. : Aradi 47. 2:>2

OL Csány ir. Megyék levelei. Tolna megye 12. szám. Vö.: Aradi 48. 253 OL Bm. Ein. 1848:753. Vö.: Aradi 46., Urbán 1973. 180. Aradi Péter egyébként az általa használt források alapján mindössze 150 főről tud, Urbán Aladár pedig kételyét fejezi ki, hogy a 450 fő esetében valóban toborzott létszámról volt-e szó. ** Aradi 48. 255 OL Csány ir. Nem iktatott fogalmazványok.