Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Horváth D. Tamás: Lichtenvolner Ferenc keszthelyi ácsmester családja és gazdálkodása a XIX. század első felében

Perger Ferenc, a vármegye első nyomdásza Felvetődik a kérdés, ki is az a Perger Ferenc, akivel a vármegye szerződést köt? Trattner János Tamás korabeli könyvnyomtató műhelyeket számbavevő művében a következőt olvashatjuk róla: „Szombathelyen Perger Ferenc többnyire csak váltó munkákat nyomtat, tart egy szedőt, egy nyomtatót, s esztendőn által feldolgoztathat 20 báli papirost."

39 Tehát Perger műhelye — hasonlóan a veszprémi és székesfehérvári nyomdához — a kisebbek közé tartozott. A szombathelyi nyomda alapítása Szily János püspök nevéhez fűződik. Az ő javaslatára létesített a neves soproni nyomdászdinasztia egyik tagja. Siess Antal József 1787-ben műhelyt a városban. A felszerelés a soproni anyaintézetből került ki, és a kor színvonalához viszonyítva korszerű volt. Siess Antal József 18 évig működött Szombathelyen, s műhelyében közel százötven kiadvány látott napvilágot.

40 Siess Antal József 1806. februárjában halt meg, s az árván maradt szombathelyi nyomdát egyik soproni alkalmazottja, Perger Ferenc vette át/'

1 Perger német származású, de magyarul tökéletesen beszélő, s latinul is tudó, művelt polgár volt. Mint a soproni nyomda üzletkötője nagy jártasságra tett szert a kor üzleti életében, s ezt jól kamatoztatta a napóleoni időkben jelentős hellyé fejlődő Szombathelyen. Alkalmi kiadványok és ünnepi beszédek sorozatának kinyomtatása révén meggazdagodott, így módja nyílt nyomdáját megnagyobbítani, s vállalkozásokba bonyolódni. Bár kiváló munkaerőnek számított,

42 mint ember egyáltalán nem örvendett nagy tekintélynek. Indulatosnak, durvának tartották. A szombahelyi jegyzőkönyvek tanúsága szerint — mint korának más ismert szerencselovagjai — gyakran került összeütközésbe a hatóságokkal.

43 (Tiltott szerencsejáték űzésétől a verekedésen, orgazdaságon át a levélhamisításig széles skálán mozognak a vádak.) Egyszer a helytartótanáccsal is ellentétbe került. 1810-ben engedély nélkül — a könyvrevizor tiltása ellenére — kinyomtatta egy kisunyomi asszonynak „A Boldogságos Szűz Anyának Álma" című mesékkel, babonákkal teli írásait. A Helytartótanács a kiadványt elkoboztatta, s elrendelte a nyomdász megbüntetését.

44 Ellentmondásos egyéniségét mutatja az is, hogy amikor viszont a város bajban van, a tűzvész idején azonnal segít, s 3000 felhívást nyomtat ki magyar, német és latin nyelven a károsultak megsegítése érdekében/

10 39

TRATTNER János Tamás: Magyarországi könyvnyomtató műhelyek 1817-dikbeli állapotjok. Tudományos Gyűjtemény 1817. 78—86. p. 40 A Siess-család szombathelyi működésével kapcsolatban lásd: KUNTÁR: i. m. 22— 25. p. 41 Perger Ferenc szombathelyi tevékenységéről ld.: KUNTÁR: i. m. 25—29. p. Műveinek leírása: ULREICH: i. m. 49—88. p. 42 KLEMPA i. m. 161. p. 43 Ld. Szombathely város protocollumai : 1808. 568. sz. 1810—12. 507. sz. 1812—13. 44. sz. 168. sz. stb. 44 GÉFIN Gyula: A szombathelyi egyházmegye története 1929. I. 278. p. és KUNTÁR i. m. 26. p. 45 Szombathely város protocollumai: 1816—18. 413. sz.