Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Horváth D. Tamás: Lichtenvolner Ferenc keszthelyi ácsmester családja és gazdálkodása a XIX. század első felében

Mindezek ismeretében esett Zala vármegye választása Perger Ferencre. Döntőnek valószínűleg Perger szakmai hozzáértése és viszonylagos közelsége bizonyult. Bár az is lehetséges, hogy Pergernek nemigen volt versenytársa. Ezt látszik igazolni a kért viszonylag magas [évi 1500 forintos) járandóság, amely jóval nagyobb összeg, mint amit az élelmes üzletember saját megyéjében kapott. (Ott 800 forint volt ez az összeg.)

40 Zala vármegyének gondot okozott, hogy Zalaegerszegen nem állt rendelkezésre azonnal olyan épület, ahová fióknyomdát telepíthettek volna. így átmenetileg olyan döntés született, hogy, amíg „még lesz könnyebb és alkalmatosabb környülállások adnák magokat elő a megyében behozandó Nyomtató műhely eránt", addig a szombathelyi könyvnyomtató nyomtassa a meglévő műhelyében a szükséges kiadványokat/'

7 Abban is döntöttek, hogy a vármegye elsősorban ., .. . példázatok, ... Táblák, hirdető levelek, Nagyságos Vármegyének végzései, ..." stb., tehát az adminisztrációhoz kapcsolódó nyomtatványok kiadását tervezi Pergerrel elkészíttetni.

48 A költségek fejében minden igénylő helység, illetve nemes 1—1 forintot fizet évente. Ha ily módon nem jönnének össze a nyomtatás költségei, a vármegye házi kasszájából kiegészítik azt. Végül abban is megegyeztek, hogy korrektort külön nem alkalmaznak, gondoskodjék arról a könyvnyomtató/'

9 Perger is megteszi a szükséges előkészületeket. Rájön arra, hogy Zalaegerszeggel szemben fióknyomdája számára sokkal kedvezőbb hely a már 13 iskolával rendelkező Keszthely. A művészetek iránt fogékony Festetics György közelségétől is sokat remél. Adatok hiányában nem dönthető el, hogy ő ajánlkozott-e Festeticsnél, vagy a gróf segítette-e ki a vármegyét azzal, hogy épületet biztosított a fióknyomda számára. Megállapítható azonban, hogy mindkét fél (sőt a vármegye is) elégedett lehetett a döntéssel.

50 Legvalószínűbb, hogy a vármegye és Festetics György egyezsége révén kerülhetett Perger Keszthelyre, így a Helikon tevékenységéhez a gróf is helybeni nyomdához jutott.

51 Perger Ferenc 1816. októberében jelentős kölcsönt vesz fel (6000,— Ft-ot),

52 s hozzákezd a szükséges beruházásokhoz. Egy hónap múlva (november 14-én) már afelől érdeklődik, mikor veheti birtokba a felkínált épületet.

53 Hiába kap azonban kedvező választ, különböző indokokra hivatkozva (rossz utak stb.) egyre halasztja a keszthelyi nyomda megnyitását.

54 A késedelem igazi oka valószínűleg az volt, hogy még nem sikerült beszereznie valamennyi szükséges felszerelést. Ugyanakkor szükségét érzi, hogy okát adja a késésének. Attól fél, KUNTÁR i. m. 27. p. (Perger szerződése végül is évi 1200 forintról szól.) ''' ZML. Acta Congr. 1816. 290. sz. 48 U. o. 49 U. o. 50 KLEMPA i. m. adatai ezen a téren nem megbízhatóak. Ö ugyanis Pergert mindvégig mint Festetics nyomdászát emlegeti. Csak a Festetics levéltár anyagából dolgozik, s nem állnak rendelkezésére a vármegye levéltárának dokumentumai. 51 Klempa nem érti, hogy Festetics miért oly türelmes Pergerrel szemben egyre húzódó Keszthelyre költözése kapcsán. Az ok egyszerű: Perger a vármegye alkalmazottja volt. 52 Szombathely, Gen. Congr. 1816. okt. 21. :,J KLEMPA i. m. 162. p. 54 U. o. 163. p.