Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Horváth D. Tamás: Lichtenvolner Ferenc keszthelyi ácsmester családja és gazdálkodása a XIX. század első felében

ter özvegye, Horváth Terézia új férjével, Steindl Györggyel ekkortól az Öreg utca 17. sorszámú házban lakott.) Keszthely mezőváros adóösszeírásaiban Lichtenvolner Ferenc 1811-től az Öreg utca 67. sorszámú első osztályú ház tulajdonosaként, valamint egy első osztályú mesterség iparosaként adózik. Már az 1811. évi dicalis összeírásban is a háztartáshoz tartozó állatállományként 1 tehenet, 1 tehénborjút és 1 sertést jegyeztek fel. Ettől kezdve állatok jóformán minden évben szerepeitek az adólaistromban Lichtenvolner neve mellett. A tehenek mellé 2 ló is került, majd 2 ökör. Az állatállomány természetszerűleg állandóan változott, de szállításra és igavonásra megfelelő volt. Az állatállomány változásainál fontosabbnak ítéljük a földvásárlást. Az 1825/26. évi összeírásban szerepelt először 2 4 jugera, 2/4 falcastra és 4 fossores. (1 jugera 1 hold, azaz 1200 négyszögöl szántót, 1 falcastra 800 négyszögöl rétet, 1 fossores 250—400 négyszögöl szőlőt jelentett az összeírásokban.) 1843ban 12 kapás másodosztályú szőlőről esik említés, majd 1845-től haláláig 5 kapás szőlője van. A mezővárosi iparosok körében a vagyont, tekintélyt, rangot az iparűzésből származó jövedelem mellett a szőlőbirtok jelentette. Egyben a bevándorolt német iparos tényleges befogadásának is fontos mozzanata volt a földingatlanvásárlás. Lichtenvolner Ferenc esetében is jó negyedszázadnyi helybenlakás kellett ehhez. Lichtenvolner Ferenc ácsmester nem a hagyományos, egyszerű ácsmesterek közé tartozott. Erre következtethetünk később tárgyalandó hagyatékából, de az adóösszeírásokból szerzett ismereteink is ezt támasztják alá. Legnagyobb megrendelője feltehetően a Festetics uradalom lehetett, amelynek bonyolultabb megrendeléseit is el tudta végezni. Az ingatlanvásárláshoz pénz kellett, ez pedig bizonyosan az iparűzésből származott. A felhalmozott pénzt viszont csak egy bizonyos pontig volt érdemes újrainvesztálni a kézművességbe, e pont elérése után kedvezőbbnek mutatkozott az ingatlanvásárlás. Ezt pedig a család szélesebb értelemben vett asszimilációja és társadalmi felemelkedése követhette. Lichtenvolner Ferenc ez irányú ambícióira utal az is, hogy a felnőtt kort megért négy gyereke közül az egyetlen fiút, Júliust 11 éves korában beíratta a keszthelyi premontrei gimnáziumba. A gimnázium anyakönyvében

7 1831. évi dátummal ez áll: Lichtenvolner Julius, 11 éves, katolikus magyar, apja: Lichtenvolner Ferenc, magister asciari (ácsmester). Julius esetében a magyarság (hungarus) bejegyzése szűken értelmezve csak annyit jelentett ténylegesen, hogy Magyarországon született. A tágabb értelmezést, az asszimilációt legfeljebb e dolgozat tudja érzékeltetni. Az mindenesetre tény, hogy Julius 1399-ben Keszthelyen hunyt el, ugyanott, ahol született. Az oskoláztatás, mint a társadalmi felemelkedés támogatója, Julius esetében nem jött be. Ügy tűnik nem sok sikerrel próbálkozott a magas tudománnyal. Kétszer iratkozott be a gimnázium első osztályába, majd 1833-tól ZML. A keszthelyi gimnázium anyakönyvei.