Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Horváth D. Tamás: Lichtenvolner Ferenc keszthelyi ácsmester családja és gazdálkodása a XIX. század első felében

után két hónappal férje is elhunyt. Házasságuk 40 évét Keszthelyen élték le, itt születtek gyermekeik is.

5 A keresztelési anyakönyvek tanúsága szerint hat gyermekük született. A gyerekek a házasságkötés és a feleség 34 éves kora között eltelt 17 évben nagyjából háromévenként követték egymást. A hat gyermek közül a két középső nem érte meg a felnőtt kort. A harmadikként született Franciska 2 éves korában halt meg 1815-ben, és az 1816-ban született Terézia csak 7 órát élt. A többi gyermek a szülők halálakor biztosan élt. Sőt, az ötödikként született és egyetlen fiúgyermekről, Júliusról azt is tudjuk, hogy 78 éves korában, 1899-ben Keszthelyen hunyt el. Az utolsószülött, s újra Terézia névre keresztelt leány pedig már a XX. században, 1902-ben ugyancsak Keszthelyen fejezte be életét. A keresztelési anyakönyvek tartalmazzák a keresztszülők neveit is. Az első gyermek keresztszülei az anyai nagyszülők, illetve pontosabban az anyai nagyapa, a már korábban említett Eichner Péter, s annak harmadik felesége, Horváth Terézia. (A vér szerinti nagyanya, aki egyébként Eichner Péter második felesége volt, valószínűleg a gyakori szülések miatt fiatalon meghalt.) Az após, Eichner Péter 1810-ben hunyt el, s ezért az ugyanebben az évben született második gyermek keresztszülei Fok Antal és Lainer Anna voltak. Eichner Péter özvegye, Horváth Terézia azonban 1811-ben férjhez ment Steindl György keszthelyi német rézműveshez, s ettől kezdve valamennyi Lichtenvolner gyermek keresztszülei ők voltak. (Valószínűleg a keresztanya keresztneve magyarázza az erős ragaszkodást a Terézia névhez.) A Steindl házaspár és a Lichtenvolner házaspár szoros kapcsolatát már a Steindl György hagyatékát feldolgozó tanulmányban

11 is kimutattam. Itt röviden legyen elég annyi, hogy a Steindl házaspárnak gyermeke nem született, sőt Horváth Teréziának, a feleségnek a korábbi, Eichner Péterrel kötött házasságából sem született gyermeke. Ugyanakkor Steindlék voltak a Lichtenvolner gyerekek keresztszülei, s ez már önmagában is magyarázhatja a szoros kapcsolatot. A Steindl házaspár halála 1827-ben, egy nap eltéréssel következett be. Végrendeletükben kitüntetett szerepet kapott a Lichtenvolner család. Lichtenvolner Ferenc felesége, született Eichner Anna kapta Horváth Terézia legszebb bundáját, a csehországi fehér gránát gyöngyöket, a háznál található lenfonalat és Lichtenvolner Vilhelmina egy nagy diófa kihúzós asztalt és négy nagyobb rézedényt örökölt. E végrendeletben hagyományozott tárgyakon kívül Steindl György végrendeletében 400 váltóforintot is testált Lichtenvolner Ferenc gyermekeire. Lichtenvolner Ferenc és Eichner Anna házasságkötésük után a férj özvegy édesanyjának házában laktak. Lichtenvolner Ferenc apósának halála 1810-ben következett be. Ettől kezdve Eichner Péter Öreg utca 67. sorszámú házában laknak és a ház tulajdonosainak mondhatják magukat. (Eichner Pé5 Lichtenvolner Ferenc családjának részletes rekonstrukcióját az 1. sz. melléklet tartalmazza. 11 Horváth D. Tamás: Egy mezővárosi iparos a reformkor kezdetén, Steindl György keszthelyi rézműves hagyatéka. In: Rendi társadalom — polgári társadalom, Salgótarján, 1987. A Nógrád Megyei Levéltár kiadványa, 167—173. o.