Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Orbán Sándor: A paraszti érdekvédelem felszámolásának része a mezőgaz-

indítanunk a Veres Péter által hirdetett a munkásosztálytól független, önálló parasztpolitika ellen". Egyidejűleg és hasonlóképpen két ütemben zajlott az a lényege szerint előbbieket más síkon tükröző és ideológiai szempontból elmélyítő folyam ta is, amely a NÉKOSZ-t a ,,parasztimádó ideológia" tűrésével és azzal vádolván, hogy vezetői „nem vették fel a harcot a népi romantika, a paraszti elkülönülés" és más káros megnyilvánulások ellen, az 1948 őszi súlyos kritikától elvezetett annak 1949 nyári feloszlatásához. A dolgozó parasztság mindenoldalú érdekvédelmét és egyáltalán a falusi viszonyok realitását kifejező intézményeket, álláspontokat e „csúsztatásokkal" először egyoldalúra redukáló, aztán retrográd ideológiával gyanító, sőt megbélyegző szektás szemlélet és intoleráns politikai gyakorlat sorra kiterjedt a falu legkülönbözőbb szervezeteire. 1948 49 fordulóján beindult és lezajlott a korábbi falusi fogyasztási és értékesítési szövetkezetek, köztük a ..Hangya" felszámolása, illetve a párt befolyása alatt működő földművesszövetkezetekkel való egyesítése. Egy évre rá feloszlatták a legelőtulajdon és -használat hagyományos közösségi formáit. Mint azt a határozat kimondta, ezzel a „legelőtársulatok és közbirtokosságok önkormányzatának átszervezését" és azt kívánták elérni, hogy a „legelők irányítása községi legeltetési bizottság kezébe menjen át". 1949-ben megszüntették a Parasztszövetséget. 1950-ben, a DISZ létrehozásával pedig, a többi ifjúsági rétegszervezettel együtt megszűnt a még akkor külön színt jelentő falusi EPOSZ is. A külön paraszti szerveződéstől való páni félelemet mégis leginkább talán azok a lépések mutatják, amelyek a részben bizonyos földmunkásmozgalmi hagyományokkal rendelkező FÉKOSZ és a döntően újgazdák szervezésére létrehozott UFOSZ egyesítéséből 1948 őszén létesült „egyetlen nagy dolgozó paraszti tömegszervezet": a DÉFOSZ felszámolásához vezettek. Ezekben is meglehetősen sok hasonlóság volt a megújult paraszti pártok sorsának beteljesedésével. A DÉFOSZ-nak a Parasztszövetség majdani megszüntetésével járó létrehozása szintén az újabb parasztpolitika jegyében ,azzal a céllal történt, hogy ..harcol a kulákoknak a dolgozó parasztságra gyakorolt befolyása megszüntetéséért" és a „szövetkezeti fejlődésért", ugyanakkor falusi tömegbázisa lesz a Függetlenségi Frontnak. A felszámolását célzó érvek is a paraszti pártokkal kapcsolatban mondottakra emlékeztetnek. A szervezetben „külön önálló parasztmozgalomról beszéltek, melynek vezetője a DÉFOSZ Központ, azaz tagadták a párt, a munkásosztály vezető szerepét a dolgozó parasztság mozgalmában" —• olvasható az egyesítés évfordulóján hozott határozatból. Olyan más elmarasztaló érvek, mint pl., hogy a DÉFOSZ vezetőinek egy része szerint „korai, elsietett dolog a mezőgazdaságban a szocializ alapjainak lerakása, a termelőszövetkezetek. . . szervezése és fejlesztése" viszont az e kérdésben Nagy Imrével keletkezett vitát ugyancsak 1949 szeptemberében lezáró KV határozat szavait idézik. Miután a saját teremtésű DÉFOSZ-t mint a reakciós „parasztegység" szüntelen veszélyét jelentő szervezetet megszüntetek, egy újabb pártdöntés alapján 1951/52 fordulóján megalakult a MEDOSZ, mely elnevezéséből kivehetően azonban csak az állami szektorhoz tatrozó mező- és erdőgazdasági dolgozókat szervezte afféle szakszervezetszerű keretbe. így az ötvenes évek elején tulajdonképpen be is fejeződött az a folyamat, amely a dolgozó parasztsá-