Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Szántó Endre: Rezi a szocialista Magyarország építésének első szakaszában (1950—1956)

A tanács 1955 első negyedévi jelentéséből az tűnik ki, hogy az újonnan választott tanács, és különösen a vb aktívan működik. A tömegkapcsolatok fő formája a tanácstagok által bonyolódott le. Hiányosság viszont a termelési bizottság és a Népfront munkájának elhanyagolása. Ezek a bizottságok, valamint a különböző tömegszervezetek alig-alig működtek a községben. A „népnevelő munkát" is elhanyagolták. A második negyedévi jelentésből már a vb-tagok közötti széthúzás tűnik ki. Az állandó bizottságok önállótlanok, és a tanácsra várnak.

24 Nem volt véletlen ez az önállótlanság. A megélt valóság bénítólag hatott az embe •. cselekvésre. Az emberek közömbössé váltak. Tehetetlenségüket a morális hanyatlás, az érdektelenség, a fásultság jellemezte. Csányi István lemondása után, 1955. szeptember 18-tól Balázs Károlyt nevezte ki a Járási Tanács községi tanácselnöknek, akit a falu ismert, mivel mint járási instruktor már több ízben járta községben. Sem a régi, sem az új tanácselnöknek nem jutott hosszú szerep a falu életében. Mindketten idegenek voltak a faluban. Kevés fizetésből éltek, szegényes körülmények között. Kihasználták a szerény előnyöket, toleranciájukkal némileg enyhíteni tudták az emberek terheit. 1955-ben az újabb, hatodik békekölcsön jegyzése is alatta maradt a megszokott elvárásoknak. Balázs Károly, az új vb-elnök, így ír erről beszámolójában: „A hatodik békekölcsönből összesen 107 fő jegyzett 17 500,— Ft összegben. Ez kevés. Nem jegyzett 190 fő, a dolgozó parasztságunk nem tudja még eléggé értékelni az állam által adott javakat és kedvezményeket, nem viszonyul jól a község közös ügyeihez, mert mint tudjujk, a jegyzett összeg 50%-a a községünkben marad, melynek felhasználásáról a tanács dönt. A község 17 kisiparosának viszont 94%-a jegyzett. Ez a tény azt mutatja, hogy a kisiparosok döntő többsége érzi, hogy a jegyzés hazafias és becsületbeli kötelezettség. A tsz-tagok példamutatóan már a békekölcsön jegyzés első napjának reggelén valamennyien jegyeztek. A kilenc tsz-tag 1400 Ft-ot jegyzett. Községünk egész lakossága elé példaképül állítjuk őket. Lancz Kálmán kulák 700 Ft-ot, Bakos Pálné pedig 300 Ft-ot jegyzett. A tanácstagok közül egyedül Simon Ferenc nem volt hajlandó jegyezni. Ezzel a magatartással az egész tanácsra szégyent hozott."

20 A tanácsi jelentés jól tükrözi, hogyan lehetett az erőszakos ráhatásból erélyt kovácsolni a közvélemény megnyugtatására. A falu azonban nem a szégyent, hanem a dacot, a bátorságot látták inkább ebben a cselekedetben. Csak a jelentés hordozta a megbélyegzést, az ember nem. 1956 elején pártvezetőségi választások voltak a községben. Az eddigi MDP titkár a választások során sem nyerte meg a község bizalmát. „Nem vesz részt a társadalmi megmozdulásokon, sem tanácsülésen, sem egyéb rendezvényen, nem képviseli a pártot, nem vesz részt kellően a közügyek intézésében" — szólalt fel a választások előtti tanácsülésen Vass József vb-tag.

26 Végül a községi M

RTI 10—21/1955. II. negyedévi jelentése 23 RTTJ 1955. X. 19. Balázs Károly vb-elnök beszámolója 2,i

RTTJ 1956. II. 17.