Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Szántó Endre: Rezi a szocialista Magyarország építésének első szakaszában (1950—1956)
és a tsz pártalapszervezetet, melynek titkára Kőműves Károly volt, összevonták, és az új vezetőség titkárának Cserép Viktort választották. 27 1956. április 28-án Balázs Károly tanácselnök lemondott, és kérésére áthelyezték szülőfalujába, a szentlászlói községi tanácshoz. Torma Endre elnökhelyettes szerint Balázs Károly a község érdekében tevékeny munkát fejtett ki, de nem minden esetben érvényesült teljes egészében munkájában a kollektív vezetés elve. 28 1956. május 1-től Leposa József lett a rezi tanács elnöke, aki idáig mint kórházi gondnok működött Marcaliban. A gyakran cserélődő tanácselnökök mellett biztos embernek számított Torma Endre, a tanácselnökök mindenkori helyettese. A faluban meghatározó ember volt. Megszűnéséig a KALOT aktív tagja volt, de részt vett a falu új arculatának kialakításában is. Céltudatos, a központi akarat jobbító szándékú, reálisan gondolkodó végrehajtója. Egyszerű, nyers modorú, de példamutató magatartású, művelt emberként ismerte a falu. Mint „idevalósi" ember, elfogadott volt, szemben a sorban változó elnökökkel. 2. A község életének alakulása A felszabadulás után földet kapott parasztság életében nehéz, gondokkal teli életet hozott az 1950-es évek első fele. A központi vezetőség elvetette a kisparaszti termelő tevékenység ösztönzését, mert úgy vélte, hogy ez útját állja a szövetkezeti mozgalom gyorsabb fejlődésének, amit már évek óta szeretett volna megvalósítani. Hosszúnak tartotta azt az időt, melyben a termelőszövetkezetek a kisparaszti gazdaságokkal való versenyben mutatják meg fölényüket, s ezért gazdasági kényszerrel, valamint hatalmi nyomással akarták gyorsítani a szövetkezetbe tömörülést. 111 Mindenek előtt a beszolgáltatási terhek növelése vált a gazdasági kényszer eszközévé. 1949 végén az országos példa hatására Reziben is létrehozták az első termelőszövetkezeti csoportot. A Tszcs, megalakulását a helybeli MDP tagok szorgalmazták, hogy példájukkal élenjárjanak, és eredményükkel bizonyítsanak. Az eredmények azonban elmaradtak. Hiába kapták meg a község tartalék területeit, hiába volt kedvezőbb számukra a beszolgáltatás. A közös hozzáállás nem volt megfelelő. Hiába hitt a szövetkezet előnyében az egyszerű, dolgos középparaszti családból származó Kurdi Lajos, a tsz elnöke, nem tudtak az egyéni gazdálkodók példaképévé válni. Pontos előírás szabta meg minden községben, hogy miből mennyit kell termelnie és abból mennyit kell beadnia. A tervet a községi tanács bontotta le a kistermelőkre. Aki a határidő lejártáig nem vetett, nem aratott, szántott, azt a dűlőfelelős jelentette, és senki sem úszta meg büntetés nélkül, különösen, ha a mulasztó egyén kulák volt. A begyűjtés ideje alatt a rezi iskola valamennyi 27 Uo. * RTVBJ 1956. IV. 28. 2 " A magyar forradalmi munkásmozgalom története. 3. kötet. Kossuth Könvvkiadó, Bp. 1970. 204.
