Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Szántó Endre: Rezi a szocialista Magyarország építésének első szakaszában (1950—1956)

tésre való rátermettségük sem volt mindig megfelelő. ,,Nincs helye az iratok­nak, nincs megfelelő világítás, zászlónk olyan van, amelyet szégyellünk már kitűzni" — írja Cserép Viktor 1952. szeptember 2-án kelt jelentésében. Az adóbefizetés és a beszolgáltatás szigorú ellenőrzése és nyilvántartása a tanács egyik legfontosabb és legnehezebb feladata volt. Az adóbefizetés te­rén súlyos lemaradások voltak 1953-ban, még az 1952. évhez képest is. Sem a helyi tanácsi apparátusnak, sem a járásnak nem volt annyi embere, hogy az adóbefizetést a terveknek megfelelően irányítani tudná. 11 A rezi tanács azonban elhatározta, hogy az adófizetés terén mutatkozó lazaságok felszá­molása érdekében a Pénzügyi ÁB tagjai és aktívái körzetekre felosztják ma­guk között az egész falut és személyes felelősséget vállalnak körzetük befi­zetésének biztosításáért. A nagyon konok és elzárkózó gazdákkal szemben pedig alkalmazni fogják a zárolás és transzferálás módszerét. V2 A községi tanács vezetői félve a további tervelmaradástól 1953 második negyedévi munkatervébe vette, hogy az állandó bizottsági tagok és a népne­velők részére a szakmai és politikai oktatás érdekében minden héten sze­mináriumot kell tartani, hogy bővebben és közelebbről megismerjék az előt­tük álló feladatok végrehajtási módját és jelentőségét. Ezen kívül szorosabbá kell tenni a kapcsolatokat a helyi tömegszervezetekkel, (MNDSZ, OISZ, MSZT). hogy népnevelő munkájukat a kampányfeladatok megvalósításában segítsék. Formálisan a tanács is önkritikát gyakorolt, és megígérte, hogy felszá­molja a súlyos lazaságokat, amelyek ezideig az apparátus munkájában mutat­koztak a tanácsülések megszervezése és előkészítése terén. 12a Példa gyanánt Schleining Sándorné tanácstitkár javaslatára külön határozatban foglalkoztak az 1953. április 6-i V. B. ülésen a kiskőrösi tanács újságból ismert rossz mun­kájával. A V. B. titkár hozzászólásában rámutatott a kiskőrösi járási tanács­ban megbújt ellenség munkájára. Hangsúlyozta, hogy az ellenség hogyan fér­kőzik be vezető funkciókba, és úgy dolgozik, hogy nem csak az alulról jövő bírálatot nem fogadja el, hanem a felsőbb szervek elismerését is ki tudja magának eszközölni. Tehát láthatjuk, hogy milyen nagy jelentősége van az önbírálat és bírálat fokozásának és az éberség kiszélesítésének. A kiskőrösiek megbélyegzését és a többi hasonló esetet, mind a tanács­tagok, mind a falu lakói először hitetlenkedve, később csak mosolyogva fo­gadták. A vb-titkár felolvasta az elítélő nyilatkozatot. Ellenvéleménye nem volt senkinek. Szólni senki sem mert. A félelem az emberek gondolkodásában is beleivódott. 1953 márciusában meghalt Sztálin. Halála után a Szovjetunióban lassan megkezdődött a személyi kultusz és annak következményeinek felszámolása. Ennek hatása Magyarországon is törvényszerűen szinte kötelezően érvénye­sült. Rákosinak a miniszterelnökségről le kellett mondani. Az új miniszter­elnöknek a szovjet vezetők Nagy Imrét javasolták. A változásnak a közélet­ben is meg kellett mutatkoznia. Az MDP központi vezetősége 1953. június 28-án feltárta a hibákat. A legfontosabb hibák a következők voltak: az ipa­11 RTVBJ 1953. V. 4. 12 RTVBJ 1953. II. 12. 12 /a- RTVBJ 1953. II. negyedévi munkaterve

Next

/
Thumbnails
Contents