Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Szántó Endre: Rezi a szocialista Magyarország építésének első szakaszában (1950—1956)
rosítás túlzott gyorsasága, a mezőgazdaság elhanyagolása, az életszínvonal csökkenése, az adminisztráció elharapódzása, a kollektív vezetés figyelmen kívül hagyása. A hibák kijavítására megtörténtek az első intézkedések. A község hangulata azonban sem a „népnevelés", sem az 1953 júniusi MDP határozat hatására lényegesen nem változott, bár a gazdák terhei enyhültek. Az adófizetés és a begyűjtés terén a hiányosságok 1954-ben is megmaradtak. A dolgozó parasztság az elrendelt népnevelés hatására sem tudott már több pénzt előállítani. Hozzájárult azonban a lemaradáshoz az is, hogy az MDP 1953 júniusi határozatát a falu a mag szája íze szerint értelmezte. „Már a párttagok sem érzik szívügyüknek a begyűjtést." Sokan azon gondolkodnak, hogy az elmúlt 1953. évi beadási hátralékukat nem teljesítik. 13 A gazda-lajstrom összeállításánál nagyon sokan úgy gondolkodnak, hogy birtokuk szétosztásával kevesebb lesz az adó vagy a beszolgáltatás. 14 A Tanácsnak azonban nem volt ereje fellépni a nem fizetőkkel szemben, a szóbeli figyelmeztetésnek nem sok foganatja volt. Hiába szervezte újra a népnevelő gárdát a tanács a pártveztőséggel karöltve, a V. B. 1954. április 5-i határozatának értelmében, fel év múlva újra felül kellett vizsgálni a kérdést. Torma Endrének a Tanács Helyettes elnökének ugyanis az volt a tapasztalata, hogy nagyon sok népnevelő nem veszi komolyan feladatát, nincs meg a tanács és a tömegek között a szoros kapcsolat. 1 '' A tervfegyelem megsértése miatt először a tanácstitkár, majd a tanácselnök ellen indult fegyelmi eljárás. 1954. április 15-től Kurucz György lett az új titkár, augusztus 20-tól Csányi István az új tanácselnök. „A beszolgáltatásokkal való lemaradás oka — Kurucz György V. B. titkár szerint — a rossz szervezés és a tanács felé megnyilvánuló még mindig bizonytalan és bizalmatlan magatartás. Persze a padlás lesöprések és az 1953-ig egyre növekvő beszolgáltatási terhek miatt nem is lehetett más hozzáállása a falunak az idegenből jött tanácsi vezetőkhöz, mint a bizalmatlanság. A tanács rendszeresen beszámolt munkájáról a lakosságnak. Ilyenkor kicsit jobb lett a kapcsolat. A szervezési munkálatoknál hiba volt, hogy a gyenge elnök, Cserép Viktor, nem tudta aktivizálni és mozgatni a tanács tagjait." 1 '' A község ekkor a begyűjtési versenyben a járás 18 községe közül a nyolcadik, az adófizetés terén pedig az ötödik volt. 17 Kurucz György vb-titkárt 1954. augusztus 9-től Markó Rozália váltotta fel. Az adóbevételi terv 28%-os teljesítésével augusztusban a ikilencedik helyen állt a járásban a község, de októberben időarányosan már 122% volt az eredmény és ezzel a községek közötti versenyben a járás területén a negyedik helyre került. 18 Végeredményben sikerült decemberig a terveket teljesíteni, viszont a begyűjtésben csak 97%-os eredményt ért el a község. 19 13 RTVBJ 1954. IV. 5. '''RTVBJ 1954. V. 27. vb-elnök 13 RTVBJ 1954. IV. 5., V. 3. 1954. IX. 27. 1(i RTI 104—1/1954 Kurucz György vb-titkár 17 Keszthelyi Járási Tanács irattár 145—12/2/1954. 18 RTVBJ 1954. VIII. 9., X. 4. 1Ü RTTJ 1955. I. 16.
