Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között

sülét megszervezéséhez. A szervezkedés lassan haladt, az alakuló gyűlésen 130-an jelentek meg, de három hét múlva a tagok száma meghaladta a 450-et. A látványos gyarapodáshoz hozzájárulhatott az intéző bizottság kitartó mun­kája, hiszen minden vasárnap felvilágosító gyűléseket tartott a Keresztény Otthonban. 50 1929-ben Keszthelyen megalakult a Keresztény Szocialista Építőmunkások helyi csoportja. Az alakuló gyűlés 1929. március 3-án, Léder József központi elnök és Lillin József főtitkár részvételével zajlott le, akik az országos szerve­zetet képviselték. Az alakuló gyűlés tagsága — zömmel kőművesek és néhány ács — az alapszabály elfogadásával a Keresztényszocialista Országos Szakszer­vezetek Szövetsége kötelékébe lépett, így annak közvetlen felügyelete alá ke­rült. Legfontosabb céljuknak tartották tagjaik „anyagi és szellemi érdekeit keresztény elvek szerint, törvényes alapon megvédelmezni és előmozdítani a tagok kölcsönös támogatása által a jobb munkaviszonyok elérését, a megszer­zett jogok megvédelmezését hazafias és keresztény elvi alapon, a politikai és vallási viták kizárásával". 51 Az alapszabály szerint rendes tag lehetett minden keresztény építőmun­kás, ha feddhetetlen jellemű, erkölcsös életet élt, ha nem volt tagja valamely vallás- vagy hazaellenes munkásszervezetnek. Ha a tag vallás- vagy hazaelle­nes gyűléseken, tüntetéseken részt vett, akkor a tagok közül azonnal ki kel­lett zárni. A keszthelyi keresztény építőmunkások szervezését az a tény könnyítette, hogy a városban és környékén viszonylag sok építőmunkás volt, mivel az 1920-as években alig akadt építkezés, így csak elvétve juthattak pénzkereset­hez, a munkanélküli segély pedig nagy vonzerőt jelentett. Szintén 1929-ben alakult meg a Keresztényszocialista Kéményseprő Mun­kások Országos Szakegyesületének nagykanizsai fiókszervezete. 52 1933-ban kezdte meg működését a Magyar Keresztényszociális Vasutasok Országos Gazdasági Egyesülete (VOGE) kanizsai csoportja. 53 A VOGE sajátosságát az jelentette, hogy nem volt sem egyesület, sem szakszervezet. A vasútnál ugyanis mindenfajta felekezeti és politikai indítta­tású szervezkedés tilos volt. A VOGE tehát egyfajta „kari testület", az ottani munkáskategóriák kari érdekeinek a védelmére. Ezért a vasutasokat és özve­gyeiket szervezhette, de pl. a vasúti tisztviselők nem velük közösen szerveződ­tek. A VOGE nagykanizsai alakuló gyűlésén ötven fő vett részt. Az országos központi vezetőséget dr. Grenczer Mihály ügyvezető elnök, Horváth Gergely alelnök és Kugli Ferenc központi titkár, a Bp. déli pályaudvari helyi csopor­tot pedig Herczig Antal elnök és Törzsök Imre főtitkár képviselte. A jegyző­könyv tanúsága szerint Horváth Gergely „kéri a vasutasságot, hogy tömörül­jenek a VOGE-ben, mely keresztény és nemzeti alapon állva küzd a törvényes kereteken belül a vasutasság jólétéért". A VOGE tagjai a tagdíj fejében a ha­5,) Ferences, 1920. 51 ZML. A keszthelyi keresztényszocialista építőmunkások alapszabálya és az ala­kuló gyűlés jegyzőkönyve 2176. 1929. márc. 3. 52 ZML. 3042. 1933. máj. 7. 53 Már 1928 augusztusában megtörtént az alakulás, de a kevés alapító tag és az ala­ki formaságok hiánya miatt az alispán nem hagyta jóvá az alapszabályt. (ZML. 2274. 1929. nov. 10.)

Next

/
Thumbnails
Contents