Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között

vonta kétszer megjelenő Vasúti Hírlapot ingyen megkapták, valamint temetkezési és esetenként rendkívüli segélyben részesültek. Zalaegerszegen is működött keresztényszocialista egyesület, az építőmuhkásoké. Mindössze felosztásának hozzávetőleges idejét ismerjük, valószínűleg 1938. nov. és 1939. febr. között került sor erre. Egyik oka az lehetett, hogy Zalaegerszegen a város munkásságának talán a legjobban szervezett testülete az 1903-ban alapított építőmunkás szakegylet volt.

5

'

1 Elképzelhető, hogy az újonnan alakult szervezet nem volt vele versenyképes. A gazdasági válság éveiben tehát Zalában aktivizálódott a keresztényszocialista mozgalom, amely különböző formákban (szakegylet, kari testület), a jogvédelem, a munkaközvetítés, a segélyezés és érdekképviselet révén próbált a szociális problémákra válaszolni. Az 1930-as években a keresztényszocializmus helyébe a hivatásrendiség lépett. A Hivatásszervezet a munkaadók és a munkások szerves együttműködését akarta megvalósítani, az osztályharcot és az osztály jellegű munkásszervezkedést próbálta kiküszöbölni. A szervezet a gazdasági és szociális érdekvédelemért szállt síkra, a „keresztény szolidaritás és igazságosság szellemében."

55 A Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezetének alapszabályait a belügyminiszter 1939-ben láttamozta, de tevékenysége 1941-től erősödött, amikor a hatóságok engedélyezték az országos szervezkedést. Zalában 1941-ben Lesenceistvándon és Lesencetomajon, 1942-ben Zalaszentmihályon, 1943-ban Tótszerdahelyen alakult meg a Hivatásszervezet agrár tagozata. 1944-ben Tapolcán ipari tagozat jött létre.

50 IV. Egyéb egyesületek és mozgalmak „Speciális" irányú egyesületnek számított a Katholikus Szanatórium Egyesület letenyei csoportja, amely nemes célt állított maga elé, az ország közegészségügyi helyzetének a megjavítását. Elsősorban katolikusoknak létesítettek kórházakat, szanatóriumokat, szülőotthonokat, ahol a nem katolikusokat is fogadták.

57 Nemcsak a betegápolást tartották feladatuknak, hanem a „szociális jólétnek erkölcsi és anyagi előmozdítását szak- és népszerű ismeretterjesztő előadásokkal és felolvasásokkal". Jótékonysági működést fejtett ki az 1936-ban megalakult Iskolákat Segélyező Vármegyei Katholikus Karitász, amely célul tűzte ki „az arra reá szoruló iskolás gyermekeknek ruházati cikkekkel és főként lábbelivel való ellátását."

50 A Karitász egyházi elnöke Pehm (Mindszenthy) József, zalaegerszegi apátplébános abban látta a Karitász létrehozásának szükségességét, hogy „Zala vármegyében a távolság, a ruhahiány, de leginkább a lábbeli hiány menyyt Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. Szerk.: Simonffy Emil, Zeg., 1970. 136. 1. 95. o. 55 ZML. 4414. 1941. máj. 17. 50 ZML. 4414. 1941. máj. 17., 4417. 1941. máj. 18., 4711. 1942. okt. 9., 5017. máj. 2. és 5164. 1944. jan. 16. 57 ZML. Magyar Országos Szanatórium Egyesület Letenye és Környéke Fiókja 2207. 1929. aug. 20. 5S ZML. Iskolákat segélyező , .. Karitász alapszabálya 3479. 1936. júl. 2.