Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között

tagságot jegyeztek fel. Több szakosztálya közül a vígalmi 54 műkedvelő tagot számlált.'

26 A Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek működése attól az időtől érzékelhető számszerűen Zalában, amikor 1938 októberében a belügyminiszter láttamozta a mozgalom központi alapszabályát, így az önálló egyesületté vált. Az 1938—1942 közötti időből a megyében 50 alapszabály maradt fenn. Ez a szám nagyjából megfelelhet a valóságnak, hiszen a szombathelyi egyházmegyében 1940-ig 55 KAL csatlakozott a központhoz, 98 alakulás addig még nem.

27 Működése az agrárifjúságra irányult, hiszen alapszabályban megfogalmazott célja ,,a katolikus nőtlen földműves egyének valláserkölcsi nevelése; földművelő élethivatás, s a család gondolatának ápolása; szak- és általános műveltség szolgálata és a nemes szórakozásról való gondoskodás."

28 Az egyesületek munkáját a KALOT Népfőiskolák támogatták és mélyítették el. A tájszempontok szerint elosztott népfőiskolák keresztény világnézeten alapuló műveltséget adtak és hallgatóikat a mindennapi élet problémáinak megoldására nevelték. A kisunyomi népfőiskolán az 1942—43-as tanévben szervezett legényegyesületi vezetőképző tanfolyamon 24 zalai legény vett részt.

2í)

A kapornaki plébánia területéről 1937—1940 között 23 legény vett részt a KALOT tanfolyamain.

30 Külön szervezete volt a falusi katolikus lányokna, a Katolikus Lánykör. A KALOT mintájára és annak célkitűzéseivel 1937-ben indult útjára a KALÁSZ (Katolikus Agrárifjúsági Leányegyesül etek Szövetsége). Alapszabályait a hatóságok 1939-ben hagyták jóvá. Zalában 1938-tól kezdve vannak adataink a Lánykörök működéséről. A KALÁSZ a földműves szülők elemi iskolát végzett lányait tömörítette, hogy „önállóságuk épségben tartásával összefogja céltudatos, nemzetépítő munkára és érdekeiket képviselje", vagyis „öntudatos és gazdaságilag képzett családanyákat neveljen a falu fiatal lányaiból."

31 Amíg a KALOT Zala megyei tagsága — csak az alapító tagokat értve — az alakulási jegyzőkönyvek, a tagnévsorok szerint 1200—1300 fő között lehetett, a KALÁSZ mintegy 900—1000 lányt szervezett. Valószínű, hogy majd minden községben működött szervezetük — Zala többszáz aprófalvát tekintve — így a taglétszám jóval több volt a valóságban. Természetesen a KALÁSZ mellett több leányifjúsági szervezet is létezett — így a nagykanizsai Mária Leányok Társulata, amelyet a közkórház irgalmas nővérei vezettek,

33 a háztartási alkalmazottak Szent Zita körei, a katolikus középosztály leányainak szövetsége, stb. —, de ezek az egyesületek mind taglétszámukat, mind a végzett munkájukat tekintve kisebb rétegre hatottak, így befolyásuk lényegesen elmaradt a KALÁSZ-étól. 27 Körlevelek, 836, 1940. ápr. 13. 28 ZML. A pusztamagyaródi KAL alapszabálya 3980. 1938. nov. 29. 23 Körlevelek, 576. 1943. márc. 10. 30

Nagyfalusy Lajos: A kapornaki apátság története. Kalocsa, 1941. 167. o. :il ZML. A csopaki KALÁSZ alapszabálya 4429. 1941. febr. 22. 32 Ferences, 1941. 26 ZML. 1691. 1921. ápr. 17.