Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között

II. Az Actio Catholica és a felnőttek egyesületei Magyarországon az 1930-as években újra aktivizálódott a katolicizmus, s ennek meghatározó, egyetemes kerete volt az Actio Catholica (Katolikus Akció).

39 Az AC a világi híveket a papság apostoli tevékenységébe kapcsolja be. Jellegzetessége, hogy nem volt sem egyesület, sem egyházi hatóság, hanem az „egyház kinyújtott karja" a világi hívek felé, a világiak apostolkodásának a hierarchia közvetlen és szoros ellenőrzésével működő szervezete.

3

'

1 Az AC központja közvetlen kapcsolatot tartott fenn az egyházközségekkel és az azok keretében megszervezett szakosztályokkal. Magyarországon ugyanis nem a hívek kor és nem szerinti tagozódása által jöttek létre az AC közösségei, hanem szakosztályok szerint. Öt szakosztályra tagolódott: hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi, kulturális, szociális és karitatív, sajtó, szervezési. Ezeket a szakosztályokat mind országosan, mind egyházmegyénként megszervezték, bár az egyházközségekben csak a hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi, a kulturális és a szociályis-karitatív szakosztályokat állították fel. A Katolikus Akció 1933-ban az egész országban, így a szombathelyi egyházmegyében is megalakult, ám a későbbiekben viszonylag lassan terjedt el. Gr. Mikes János szombathelyi püspököt az AC létesítésében három irányú elgondolás vezette: kibővíteni a munka kereteit, új munkaerőket bevonni; a munkások között szoros kapcsolatot szervezni, az egyes testületek, egyletek és szervezetek munkáját összhangba hozni; végre ezt a munkát az egyházközség szervezetébe akarta beállítani.

35 A már meglevő vagy a később alakult egyesületek az Akcióba kétféleképpen kapcsolódtak be: vagy nemek és korok szerint, vagy a szakterületüknek megfe lelően. A női és a férfi egyesületek „dzsungelében" való eligazodást megkönnyí rf, ha az egyleteket a Katolikus Akció szakosztályai köré csoportosítjuk, ezért ezt követjük.

30 A) Hitbuzgalmi és erköVsvédelmi egyesületek A papság lelkipásztori munkájának eredményesebbé tételét szolgálták a különböző hitbuzgalmi egyesületek. Alapvető feladatuk a hitélet megszilárdítása volt ,ezt segítették a körmenetek, a zarándoklatok, a katolikus napok, lelkigyakorlatok. A szombathelyi püspök 1928-ban fontosnak tartotta a hitélet fellendítését, ezért körlevelében elrendeli, hogy az egyházmegye minden plébániáján meg kell alapítani az Oltáregyesületet.

37 A szervezés sikerrel járt, hiszen 1929-ben az országban 200 helyen alakították meg az Oltáregyesületet, a legtöbbet a 33 Részletesen ld.: Mihalovics i. m. 6—16. és Gergely Jenő: A politikai... i. m. 171— 212. o. "Mihalovics: i. m. 51. o. és A magyar Actio Catholica ügyrendje. (A püspöki kar 1936. évi jóváhagyása szerint.) Bp. 1936. 5—20. o. 35 Körlevelek, 400. 1934. febr. 10. 30 A Katolikus Akció kereten belül az 1930-as évek második felében újabb egyesületek és hivatásrendi szervezetek keletkeztek. 37 Körlevelek, 107. 1928.