Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között
portosítja, hiszen a szervezett katolicizmus egyik programpontja azt kívánta, hogy „. .. minden rendű-rangú katolikus hívő számára, tehát férfiaknak, aszszonyoknak, legényeknek, leányoknak, sőt a gyermekeknek is legyen megfelelő katolikus szervezete .. ," 3 A fontosabb egyesületek felsorolását, az alakulás pontos idejét és a taglétszámot —, ha a források ezt lehetővé teszik — a függelékben közöljük. Az egyesületek életében változást jelentett az első világháború, s az azt követő forradalmak, mert az egyletek egy része ettől kezdve egyházközségi keretekben szerveződött. Az egyházközség mint a katolikus autonómia legalsó szerve 1919 nyarától létezik, • először a fővárosban, majd fokozatosan az egyházmegyékben is kiépült/' Azonban 1919 után sem tartozott minden katolikus egyesület az egyházközség keretébe vagy fennhatósága alá, sőt a legtöbb nem tartozott ebbe a keretbe."' Ez a forma hatékonynak bizonyult, hiszen az egyház így közvetlenebb módon — vezető, irányító szerepét megtartva — teremthetett kapcsolatot híveivel, illetve hozzájárult az egyesületi élet fellendüléséhez. Az új szervezeti forma az egyesületek skálájában és mennyiségében is éreztette hatását. A nagyobb zalai városokban már viszonylag korán — a zalaegerszegi Katolikus Legényegylet 1900-ban, a nagykanizsai 1902-ben — alakultak egyesületek, de a különféle szervezetek gombamód való elszaporodása jobbára a harmincas évekre tehető. 1 ' Amíg az első világháborúig főleg a katolikus olvasó- és daloskörök, a katolikus polgári körök jelzik az egyház: jelenlétét az egyesületekben, addig 1918—19 után a katolikus körök veszítettek jelentőségükből. Ugyanakkor már 1914 előtt léteztek és virultak a hitvédelmi, hitbuzgalmi egyesületek, hiszen a nagykanizsai Oltáregyesület és a Szent Ferenc harmadrendje XVIII. századi alakítású. Azonban a fenti egyesületek újjászervezése, munkálkodásának fellendülése az 1920-as években történt. 7 Jól példázza a változást, hogy 1918-ban jött létre Nagykanizsán a Keresztény Tisztviselők helyi csoportja, ezt követi a Szociális Misszió Társulat irányításával működő Szent Ilona Leányjklub, a kettőszáz tagot tömörítő Katolikus Férfi Liga, a munkáslányok nevelését felkaroló Mária Leányok Társulata, majd az iparostanonc Lányok egyesülete, a Szent Erzsébet Leánykör. 8 :! Mihalovics Zsigmond: A világi apostolkodás. Bp. 1942. 382. 1. 56. o. 4 Nagykanizsán 1919-ben megalakult az egyházközség, de az alapszabályt akkor nem hagyták jóvá. Ugyanígy járt az 1920. évi alakulás. Végül Rott Nándor veszprémi megyéspüspök az 1921. évi alakulást jóváhagyta, de különböző nehézségek miatt az egyházközség nem működött. A szervezést 1928-ban kezdte újra Mátés Hilár plébános, majd 1929. január 20-án megválasztották a képviselőtestületet. (Zala Megyei Levéltár — a továbbiakban ZML. — Egyházi szervek XII. 7. A nagykanizsai ferences rendház iratai 1929. — a továbbiakban: Ferences). •"'Amikor 1931-ben a püspökkari konferencián az Actio Catholica megszervezéséről tárgyalnak, felsorolják azt a mintegy húszféle egyesületet, amely nem tartozott az egyházközség keretébe: pl. a KALOT, a Hivatásszervezet, a keresztényszocialista egyesületek...) Gergely: A politikai... i. m. 182. és 289. o., illetve Gergely: A püspöki kar tanácskozásai, Gondolat, Bp., 1981. 187. o.) f 'Pesthy Pál: Zalaegerszeg múltja és jelene. Zalaegerszeg, 1931. 191. 1. 172. o. és Barbants Lajos; Nagykanizsa. Bp. 1929. 394. 1. 380. o. "Barbarits: i. m. 388. o. 8 A külön nem jelölt egyesületek kivétel nélkül a Zala Megyei Levéltár (ZML.) Letét Alapszabályok gyűjteményéből valók. ZML. IV. 430.
