Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Czigány László: Adatok a katolikus egyesületek zalai történetéhez a két világháború között

Zalában is a műveltség terjesztését szolgáló olvasókörök és polgári körök mellett, majd azokat egyre inkább háttérbe szorítva alakultak meg az egyházhközségi alapon szervezett egyesületek.

9 I. A gyermekek és az ifjak egj^esületei A gyermekeket, főleg az elemi iskolás tanulókat a jezsuiták által elterjesztett, megszervezett és vezetett Szívgárdák tömörítették.

10 Az egyes gárdák közvetlenül, vagy az iskolákon keresztül közvetve az illetékes plébániához csatlakoztak, ahonnan egyházi vezetőjüket is kapták. A vezetők heti egy, esetleg havi két gyűlés keretében próbálták a gyermekek gyakorlati nevelését, szórakozását irányítani megbeszélésekkel, előadásokkal és kirándulások szervezésével. A Szívgárdák szervezése nem lehetett zökkenőmentes, hiszen 1936-ban a szombathelyi egyházmegye 116 plébániája közül 35 plébániában még hiányzott a Szívgárda.

11 Néhány év múlva viszont a gárdák száma több mint kétszeresére nőtt, s majdnem húszezer kisiskolással foglalkozott.

12 Zalában a Szívgárdák létrehozásában a szerzetesrendek jártak az élen. Keszthelyen a zárdai Szívgárda után alakult meg a polgári leányiskola szervezete, hasonló volt a helyzet Nagykanizsán is.

13 Lényegesen kevesebb csoportja volt az Eucharisztikus Gyermekszövetségnek, ez céljából is adódott, mert az Oltáriszentség tiszteletét akarta előmozdítani. Zalában egy szövetségről van tudomásunk: Nagykanizsán P. Bakoss Ágoston hitoktató alakította meg a központi és a vele kapcsolatos Teleky úti elemi iskola, valamint a zsidó iskola katolikus növendékei között.

1/1 Az egyházi iskolák mindig jelentékeny hatást gyakoroltak a helyi, de a megyei társadalomra is. Nagykanizsán a piaristáknak, Keszthelyen a premontreieknek volt gimnáziumuk, és 1925-ben, illetve 1930-ban hozták létre diákszövetségüket.

15 A szövetségek szinte szó szerint azonos célokat fogalmaztak meg: ,,. .. a hazaszeretet, a keresztény nemzeti kultúra és összetartozás érzésének ápolása, továbbá a középiskolába járó és onnan főiskolára került tanulóifjúságnak erkölcsi és anyagi támogatása." A célnak az elérésére a szövetség gyűléseket, felolvasásokat, előadásokat tart, kirándulásokat rendez, továbbá !l Az átmenetet, jól érzékelteti a Katolikus Körök alakulása és működése. Létrejöttüket a XIX. század végén az egyházpolitikai küzdelem indokolta. A húszas években néhány kör újraalakult, későbbi alakulásról csak egy adatunk van (Rédics, 1935. dec. 1.). Az alapszabályban rögzített céljuk a korábbi katolikus egyletekét eleveníti fel tömörebb formában: „...a katolikusok szellemi, társadalmi és anyagi érdekeinek előmozdítása a valláserkölcsi eszme, a művelődés és összetartozás által, a politika teljes kizárásával". 10 Az 1940-es évek elején a mintegy 2500 gárdának kb. 250—300 ezer tagja volt. 11 Magyar Katolikus Almanach IV—V. évf. 1930—31. Bp. Országos Katolikus Szövetség, 688 o. és a szombathelyi egyházmegye püspöki körlevele (a továbbiakban: Körlevelek) 2313. szám 1936. okt. 5. 12 Körlevelek 675. 1943. márc. 10. 13 Keszthelyi Katolikus Tudósító 1936. márc. 3. o. 14 Ferences, 1936. 15 ZML. 177G. 1925. jún. 29. és 2695. 1930. jún. 29.