Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Halász Imre: Adatok a Zala vármegyei református népiskolák helyzetéhez a Bach-korszak idején
A tanterv összeállítója gondolt az értelmi nevelés mellett a tanulók testi nevelésére is: ,, . . . a növendékek gyenge testalkatára iszonyú káros befolyással lenne, ha az elő-írt tanok kezelésénél pusztán csak a lélek foglalná el figyelmünket. Ugyanazért kívánatos, hogy a növendékek minden nap legalább 1 órát a szabadban töltsenek . .. Ezt szerinte minden osztályban a hat év folyamán szigorú következetességgel végig kell vinni. Tóth Balázs feltétlen érdeme, hogy felismeri, és változtatni akar az elemi oktatás egysíkúságán, nemcsak a legelemibb ismereteket, hanem a természettudomány alapelemeit is el akarja sajátíttatni a tanulókkal. Bizonyos tekintetben maximalista törekvése hallatlanul magas óraszámot eredményez, amely középiskolai tanári szemléletéből fakad. Sokat felismer abból (mit általában Eötvös Józsefnek tulajdonítunk), ami az elemi oktatásügy legégetőbb problémája: a tankötelezettség, ingyenes oktatás, és a világi művelődés. Ám ezt csak egyházi keretek között tudja elképzelni, tervezete az adott körülmények között nem emelkedhetett törvényerőre, s nem emelkedett törvényerőre a Dunántúli Református Egyházkerület népiskoláiban — így a zalai protestáns népiskolákban sem. Meg kell azt is jegyeznünk, hogy Tóth Balázs tervezete nem az egyedüli. 1845-ben jelent meg „Magyarország elemi tanodáinak szabályai" című dokumentum, amely egyenlő jogérvényű volt az I. és II. Ratio Educationissal.-' 1 Találkozva állami, megyei — esetünkben egyházkerületi — törekvések, széles körű tantervi munkálatok kezdődtek — ennek nyomán — szerte az országban, nem egyszer egymástól elszigetelten. Ezek sorába tartozik az itt közölt „Protestáns népiskolai tanterv" is. Valamennyi ez időben készült tervezet öszszehasonlító elemzése azonban meghaladja jelen tanulmány kereteit. 23 Tanterv, 125. p. -'' Részletesen ismerteti MÉSZÁROS István : Az első hazai állami népoktatásreform. 1845. (Századok, 114. évf. — 1980. — 2. szám. 229—259. p.) Jelen tanulmány egyik lektora, MÉSZÁROS István hívta fel figyelmünket, hogy az itt közölt tantervtervezet milyen szervesen kapcsolódik az 1845 után Magyarországon folyó széles körű tantervi munkálatokhoz. Szíves útmutatásáért ez úton mondok köszönetet. A szerkesztési munkák idején jelent meg a Benda Kálmánnak ajánlott tanulmánykötetben részletesen az itt tárgyalt tantervről: HALÁSZ Imre: Tóth Balázs protestáns népiskolai tanterve. (In.: Adalékok a 16—20. századi magyar művelődés történetéhez. Szerk.: Bálint István János. Az Országos Széchenyi Könyvtár Kiadványai. Új sorozat, 2. Budapest, 1987. 167—179. p.). v