Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Halász Imre: Adatok a Zala vármegyei református népiskolák helyzetéhez a Bach-korszak idején

A tanterv összeállítója gondolt az értelmi nevelés mellett a tanulók testi nevelésére is: ,, . . . a növendékek gyenge testalkatára iszonyú káros befolyás­sal lenne, ha az elő-írt tanok kezelésénél pusztán csak a lélek foglalná el fi­gyelmünket. Ugyanazért kívánatos, hogy a növendékek minden nap legalább 1 órát a szabadban töltsenek . .. Ezt szerinte minden osztályban a hat év folyamán szigorú következetességgel végig kell vinni. Tóth Balázs feltétlen érdeme, hogy felismeri, és változtatni akar az elemi oktatás egysíkúságán, nemcsak a legelemibb ismereteket, hanem a természet­tudomány alapelemeit is el akarja sajátíttatni a tanulókkal. Bizonyos tekin­tetben maximalista törekvése hallatlanul magas óraszámot eredményez, amely középiskolai tanári szemléletéből fakad. Sokat felismer abból (mit általában Eötvös Józsefnek tulajdonítunk), ami az elemi oktatásügy legégetőbb prob­lémája: a tankötelezettség, ingyenes oktatás, és a világi művelődés. Ám ezt csak egyházi keretek között tudja elképzelni, tervezete az adott körülmények között nem emelkedhetett törvényerőre, s nem emelkedett törvényerőre a Dunántúli Református Egyházkerület népiskoláiban — így a zalai protestáns népiskolákban sem. Meg kell azt is jegyeznünk, hogy Tóth Balázs tervezete nem az egyedüli. 1845-ben jelent meg „Magyarország elemi tanodáinak szabályai" című doku­mentum, amely egyenlő jogérvényű volt az I. és II. Ratio Educationissal.-' 1 Találkozva állami, megyei — esetünkben egyházkerületi — törekvések, széles körű tantervi munkálatok kezdődtek — ennek nyomán — szerte az ország­ban, nem egyszer egymástól elszigetelten. Ezek sorába tartozik az itt közölt „Protestáns népiskolai tanterv" is. Valamennyi ez időben készült tervezet ösz­szehasonlító elemzése azonban meghaladja jelen tanulmány kereteit. 23 Tanterv, 125. p. -'' Részletesen ismerteti MÉSZÁROS István : Az első hazai állami népoktatásreform. 1845. (Századok, 114. évf. — 1980. — 2. szám. 229—259. p.) Jelen tanulmány egyik lektora, MÉSZÁROS István hívta fel figyelmünket, hogy az itt közölt tanterv­tervezet milyen szervesen kapcsolódik az 1845 után Magyarországon folyó széles körű tantervi munkálatokhoz. Szíves útmutatásáért ez úton mondok köszönetet. A szerkesztési munkák idején jelent meg a Benda Kálmánnak ajánlott tanul­mánykötetben részletesen az itt tárgyalt tantervről: HALÁSZ Imre: Tóth Balázs protestáns népiskolai tanterve. (In.: Adalékok a 16—20. századi magyar művelő­dés történetéhez. Szerk.: Bálint István János. Az Országos Széchenyi Könyvtár Kiadványai. Új sorozat, 2. Budapest, 1987. 167—179. p.). v

Next

/
Thumbnails
Contents