Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Molnár András: Kísérlet Csányi László perbefogására
Az 1836. június 20-i közgyűlésről (az országgyűlés befejeztével hazatért Deák indítványára) már közvetlenül a megye intézett feliratot az uralkodóhoz Wesselényi ügyében/ és ekkor foglalkoztak először Zalában a Kossuth-ot ért sérelemmel is. (Kossuth Lajos körlevelében tudatta a megyékkel, hogy a nádor megtiltotta a Törvényhatósági Tudósítások terjesztését.) Válaszul Zala is körlevelet intézett az ország törvényhatóságaihoz, és feliratban tiltakozott az uralkodónál. Érvelése arra épült, hogy a Tudósításokat magánlevelezésnek tekinti, s mivel törvény a magánlevelezést nem korlátozza, annak akadályozása (a megyék egymás közti levelezésének korlátozása) a törvénnyel ellentétes.-' Az országgyűlési ifjak elfogatásáról július elején értesült Zala Pest megye rövid átiratából, s miután a hír aggodalmat keltett, részletes tudósítást kért Pesttől. 1 ' A várva várt tudósítás azonban nem érkezett meg, mert Pest átirata a postahivatalba beépült titkosrendőrök kezén eltűnt. A zalaiak ezt egy sopron megyei magánlevélből tudták meg augusztus 8-án, amire a megye feliratban követelte a nádortól a levelezést gátló postahivatalnokok büntetőjogi felelősségrevonását.' Ezen a közgyűlésen mutatta be Deák és Hertelendy az Országgyűlés egészét értékelő követjelentését, majd Deák javaslatára feliratot fogadott el a megye, amelyben tiltakoztak a köztanácskozások és a szólás szabadságának megsértése miatt. (A köztanácskozásokon nemcsak joga, kötelessége is minden ott megjelenni jogosultnak, hogy kifejtse nézeteit az ország sérelmei ügyében. Emiatt a szónokokat perrel üldözni súlyos törvénysértés, mely a nemzet szabadságát és alkotmányát veszélyezteti.) s Pest június 13-án kelt átirata és felirata (valamint az augusztus 30-i újabb felirat) végre október 3-án a zalai közgyűlés elé kerülhetett. Ekkor Zala is körlevelet intézett az ország törvényhatóságaihoz, és feliratban tiltakozott az uralkodónál az országgyűlési ifjak elfogatása, a szabad védelem megtagadása miatt. Érvelése gyakorlatilag megegyezett a pesti indítványéval. 11 Ettől kezdve Zala (bizonyíthatóan is) belépett azon megyék körébe, amelyek a kezdeményező Pest indítványait csaknem szó szerint elfogadták és átvették — ilyen módon egységes érvrendszert, állásfoglalást tükröztek az ellenzék feliratai. E feliratokban a következő taktikát alkalmazta az ellenzqk: régi, a gyakorlatban bár nem alkalmazott, de kodifikált törvényekre hivatkozva (hasonló módszerrel élt Deák Ferenc is) tagadták, hogy hűtlenséget szóban is el lehet követni. A törvényességre hivatkozva, a „törvényes szabadságjogok" védelmében (alkotmányos alapon) vitattak a szólás és magánlevelezés szabadságán ejtett sérelmeket, azzal a kormánnyal szemben, amelyet szerintük az uralkodó „szent és sérthetetlen" személyétől a törvények „világosan" megkülönböztetnek, és amellyel szemben a magyar rendeknek alkotmány adta joguk és kötelességük törvényességi felügyeletet, ellenőrzést gyakorolni. Ez a jogszerű el4 ZmL. Acta Congregationalia 1836: 1018., vö.: DEGRÉ Alajos: Zala megye 1839. évi követutasítása. In: Zalai Gyűjtemény 5. Tanulmányok Deák Ferencről. Zalaegerszeg, 1976. 224. p. 5 ZmL. Acta Congr. 1836: 1018/1. 6 ZmL. Acta Congr. 1836: 1316. 7 ZmL. Kgy. jkv. 1836: 1570. sz. vö. DEGRÉ 223. p. 8 ZmL. Kgy. jkv. 1836: 1567. sz. vö: DEGRÉ 223. p. 9 ZmL. Acta Congr. 1836: 2178, 2179.
