Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Molnár András: Kísérlet Csányi László perbefogására

lenzéki érvelés, túl azon, hogy legálisan, a visszavágás lehetőségét eleve kivédve bírálta a kormányt, mint a hagyományos rendi sérelmi politika folytatása, alkalmas lehetett volna arra is, hogy az elmúlt években (főképp az úrbéri törvények feletti vitában) szétbomlott' ellenzék egységét helyreállítsa (ez az egység azonban Zalában is csak ideig—óráig jött létre).

10 Zala a felirat továbbítását most (október 3-án) nem bízta a postahivatalra, annak átadására egy 21 tagú választmányt jelölt ki a közgyűlés.

11 November 11-én érkezett Bécsbe a küldöttség, amely addigra alaposan megfogyattkozott: 11-en (köztük a konzervatívok hangadói) visszaléptek. November 12-én járult Pálffy Fidél kancellár elé a Kerkápoly István első alispán vezette delegáció (tagjai: Deák Ferenc, Csányi László, Gróf Schmiedegg József cs. kir. kamarás, Gróf Esterházy Mihály, Báró Putheány József, Zalabéri Horváth Vilmos, Inkey Imre cs. kir. kamarás, Gyömörey Gáspár táblabíró és Simon Mihály főszolgabíró), hogy kihallgatást kérjen az uralkodótól. V. Ferdinánd, mint „szokatlan módon" való megkeresést, visszautasította fogadásukat, és azt tanácsolta Zalának, hogy maradjon inkább törvényadta jogánál; feliratban (írásban, nem személyesen) terjessze be észrevételeit. Mivel a küldöttség csak a felirat személyes átadására volt felhatalmazva, nem élt a felkínált lehetőséggel, (nem adta át a kancellárnak az iratot), hanem visszahozta Zalába, és az „utókor okulására" a megye levéltárában helyezte el. A küldöttség november 13-án Bécsben kelt zárójelentését a megye 1837. január 9-i közgyűlése fogadta el, majd erről az ülésről újabb, a friss sérelemmel bővített feliratot küldtek az uralkodóhoz.

12 Az 1837. január 9-i közgyűlésen tárgyalták Kossuth újabb tudósítását, amely a Törvényhatósági Tudósítások másodszori betiltását adta hírül. Zala válaszul feliratban fordult a nádorhoz és a királyhoz: „Hazánk élő törvényei, s polgári alkotmányunk alapelvei a törvényhatóságok közgyűléseit nyilván tartani, a végzéseket a megyéknek egymás közt annak rendje szerint közölni világosan megengedik, s minden hazafinak a törvény által nem tilalmazott tárgyakrul magánosan levelezni, s így a magános levelezések útján anélkül, hogy azok gyakorlása kiváltsági levélnek szerzése kötelességül adatnék, a törvényhatóságoknak is végzéseiket írásban akárkinek is, s akárkivel közleni egy szóval sem tilalmazzák."

13 Kossuth május 5-i elfogatásánaik ügyét május 29-i, viharos gyűlésén tárgyalta a megye. Tolna, Somogy és Pest megyék átirataiból, valamint Kossuth apjának, Kossuth Lászlónak a leveléből értesült Zala az újabb súlyos törvénysértésről: Kossuth elf ugatásáról, a Törvényhatósági Tudósítások megszüntetéséről. Zala ismét feliratban tiltakozott az uralkodónál, de minden eddiginél 10

Az úrbéri törvények okozta zalai viszonyokról: KÓNYI Manó: Deák Ferenc beszé. dei, 1829—1847. (I. kötet). Bp., 1882. 481—482. p., vö.: FERENCZI Zoltán: Deák élete. Bp., 1904. 231—232. p. 11 ZmL. Kgy. jkv. 1836: 2178—2179. 12 A küldöttség bécsi útjáról szóló jelentés: ZmL. Acta Congr. 1837: 3. Mellékelve az eredeti felirat (magyar és latin nyelven párhuzamosan szerkesztve, lezárva a megye nagypecsétjével). Deák levele nyomán idézi: KLÖM III. 933—934. és 943— 949. p. 13 ZmL. Acta Congr. 1837: 247.