Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban

kivált ollyanoktól, kik 1840-dik évben a zsidók emancipációját olly melegen pártolták, s 1844-ben olly hidegen elejtek?" 71 Nem véletlen tehát, hogy a felvilágosult elmék szokatlan elragadtatással írnak azokról (Deákról, Kossuthról, Széchenyiről), akik a liberalizmus hívei­ként egyenrangúként bánnak a náluknál alacsonyabb származásúakkal. Széchenyiről nem mulasztják el azt sem megjegyezni, hogy a fürdővendégek­kel nemcsak „nyájas leereszkedéssel érintkezik, hanem többeket a vidék ne­mesei közöl saját lakaikban meglátogatott."'­Azok, akik e jeleneteknek tanúi voltak, néhány év múlva megélhették a sokat emlegetett „feudális systéma" összeomlását és a polgári rendszer foko­zatos kiépülését és megerősödését. A fürdőkről is eltűntek a rendi megkülön­böztetést kifejező feliratok, jeléül annak, hogy az előítéletekkel terhes „régi jó világot" már senki sem támaszthatja fel többé. (1987) RÖVIDÍTÉSEK: i. = irat közgy. = közgyűlés VeML = Veszprém Meggyei Levéltár VKL = Veszprémi Káptalan Magánlevéltára VML — Vas Megyei Levéltár ZML = Zala Megyei Levéltár 71 M. L.: i. m. 120. 7- Tanárky: i. m. 254. Rákosi írja Kossuthról, hogy 1842 nyári látogatásakor, mely­nek híres fürdőlevelét köszönhetjük, „mindent szemet és szívet magára vonz". Csatáry panaszolja 1845-ben, hogy nincs egyetlen család, amely a különböző osz­tálybelieket összefogná, csak Deák „hozott némi közeledést a vendégek közé". Csatáry Ottó: Utóhangok Füredről. = Életképek 1845. II. 10. sz. (X. 18.) 503—506. Szabó Rechárd is azt tapasztalja, hogy Füreden csak a „születés, rang és pénz ad tekintetet (= tekintélyt — H. J.), és ki éppen olly szerncsétlen, hogy három közül egyet sem bír, annak ugyan egy jó szót sem adnak." Szabó Richárd: Füredi napjaim. I. Uo. 1845. I. 17. sz. (Iv. 26.) 528—538., különösen 533. A főrendieknél haladásnak tartják, hogy a korábbi teljes elzárkózásuk oldódik, s az alacsonyabb származásúakra „barátságosabban tekintendnek". Tanárky: i. m. 254. Ezeket a találkozásokat a liberális politikusok természetesen a politikai agitáció, szervezőmunka céljára is felhasználták, ami nem kis munkát adott a bécsi rendőr­minisztérium magyarországi besúgóinak. V. ö. Sándor Pál: A titkosrendőrség Magyarországon a reformkor kezdetén. = História II. (1981), 2. sz. 5—7. Szorgal­masan körmölték az információs jelentéseket a Füreden megforduló Wesselényi­ről, Kossuthról, Deákról, Széchenyiről és híveikről. Tábori Kornél: Titkos jelen­tések Balatonfüredről. = Balaton Kalauz (Szerk.: Wlassics Tibor) Bp., 1925. 27—29.

Next

/
Thumbnails
Contents