Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban
A vonzáskörzethez tartozó tájak közötti arány a belföldi vendégforgalomhoz (1470 vendég) viszonyítva: Dunántúli vármegyék 845 vendéggel (54,48%) Duna-Tisza közéről 479 vendéggel (32,58%) Vagyis a két tájegység adta a vendégek 90%-át. A tájegységeken belül azonban igen nagy eltérések voltak. A Dunántúlon jelentéktelen volt Baranya, Esztergom, Tolna megyék lakóinak részvétele. A déli megyék lakói helyben (pl. Harkány, Siklós) vagy délkelet felé (pl. Mehádia) kerestek felüdülést, az észak-dunántúliak a felvidéki fürdőket látogatták inkább. Hasonló a helyzet a Dunától keletre is: Pest megyéből jönnek a legtöbben, szám szerint 376-an, mögötte eltörpül a bácsiak (70) vagy csongrádiak (33) száma. A két táji egységen túlmenően szórványosan érkeztek vendégek a Bánát területéről, Erdélyből és az észak-magyarországi vármegyékből. A vendégek névsorából, 1221 személy értékelhető adataiból képet alkothatunk a fürdőhelyi társadalom társadalmi megoszlásáról is: 07 sorsz. társadalmi helyzet létszám az összes %-ban 1. Értelmiség 706 57,8 2. Polgárság 341 27,8 3. Főrend 156 12,8 4. Birtokos köznemes 18 1,5 1_4. összesen: 1221 100,0 A táblázat adatai arra jók, hogy megállapíthassuk: a fürdő közönságét a társadalmi hierarchia felső és középső részén elhelyezkedő csoportok alkották. Azt, hogy valóban igaza volt-e az újságíróknak, csak a rendi megoszlás vizsgálata döntheti el. Fel kell tehát bontanunk az értelmiségi kategóriát, ha lehet, a rendi tagozódás szempontjából. Az első lépésben a főbb értelmiségi foglalkozási csoportokat emeljük ki: I. tisztviselők 512 ebből: állami 123 uradalmi 72 megyei 284 városi 28 egyházi 5 II. ügyvéd 47 III. lelkész 48 IV. tanár, tanító 44 V. orvos, seborvos 17 VI. egyéb szabadfoglalkozású 38 összesen : 706 Ha most az értelmiségi csoportok közül a megyei és állami hivatalt viselőket — mint a jellegzetes köznemesi pályán dolgozókat — leválasztjuk, s Az összes vendéget azért nem lehet helyhez kötni, mert a lakóhelyet nem tüntették fel pontosan, sok az olyan település, amelyből több is előfordul az országban.
