Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban
hozzáadjuk az önállóan gazdálkodó köznemes csoport számához, megkapjuk a köznemesi rendhez minimálisan besorolhatók számát. (Az értelmiség többi részénél a nemesi származást csak egyedi vizsgálatokkal lehetne kiszűrni. A megyei-állami tisztviselők között is találhatunk nem nemesi származásúakat, de ezek száma elhanyagolható.) Eszerint a tényleges rendi megoszlás is felvázolható: sorsz. rendi állás létszám az összes %-ában 1. főrend 156 12,8 2. köznemesség 425 34,8 3. polgárság 341 27,9 4. értelmiség 299 24,5 1—4. összesen : 1221 100,0 A fürdőhelyi társadalom mértékadó csoportja — jól látta a megfigyelő — valóban a környékbeli vármegyékből ideözönlő, hivatalt viselő és birtokos köznemesek csoportja volt. Kiemelkedő tagjai — Czindery László Somogyból, a Kisfaludyak és Deák vagy Hertelendy Károly Zalából — a fürdőhelyi közélet alakításában, a polgári magatartásminták meghonosításában is vezető szerepet játszottak. A polgárság erősen rétegzett csoport. Gerincét (277 = 81%) a városi, főként a pesti német és zsidó kereskedők teszik ki, jelezvén, hogy a magyarországi kapitalizálódásban a nem magyar etnikumnak megkülönböztetett jelentősége van, továbbá azt, hogy az ország gazdasági központja Pest-Buda. A Pest megyéből érkezők 80%-át ugyanis Pest-Buda és Óbuda adja. Pestről 299, Budáról 26, Óbudáról 14 vendég — nagyobb részt iparosok és kereskedők — látogatnak el ezen a nyáron Füredre. A regionális piacközpontokból (Győr, Kanizsa, Fehérvár stb.) érkező, pihenni vágyó német és zsidó kereskedőkkel szaporodik ezek száma. , Az értelmiség már kevésbé erősen kötődik a fővároshoz, inkább azt lehet mondani, hogy megoszlik Pest-Buda és a vidék városai között. Az országos közvélemény formálásában természetszerűleg a pesti értelmiségnek, íróknak, művészeknek jut nagyobb szerep. A főrendiek között az arány a világiak javára tolódik el. Az egyházi vendégek közt a magasabb méltóságnak ritkábban járnak errefelé. 1840-ben a zirci apát és a székesfehérvári püspök keresi fel a fürdőt. A kanonokok, esperesek azonban már szorgalmasan látogatják a fürdőt, nem is beszélve a vidéki papságról. A táblázat adatai láttán talán túlságosan magasnak tűnik a világi főrendiek száma. Itt azonban figyelembe kell venni, hogy e réteg tagjai jóformán sohasem jöttek egyedül: magukkal hozták a családtagokat, alkalmazottaikat is. A liberális sajtó kedvelt céltáblája a „nemzetietlen" mágnások köre, akik nemegyszer egyenesen Bécsből, kedvelt lakóhelyükről érkeznek a fürdőhelyre, hogy jelenlétükkel mintegy megtiszteljék a közönséges nemeseket.