Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban

meg: a külsőségben is élesen elkülönülő főrendieket, a felfelé nyitott, de lefelé zárt megyei köznemességet, a jómódú pesti polgárokat és a vagyonos zsidó kereskedő réteget, amelyre a többi csoport is ellenségesen tekint. S végül a „játékosok" csoportját említi, azokét, akik a fürdőhelyi kártya csatákon szeretnék megalapozni ragyogónak éppen nem nevezhető jövőjüket. Az öt csoport közül a legjelentősebbnek a másodikat tartja: ide sorolja a rétegezett megyei köznemességet: a ,,szolgabírákat, a szolgabírákon és esküiteken keresztül le egész a kaputos, de nem tisztviselő közbirtokosokig, minden hozzájok tartozó fi- és nővéreikkel." De ide tartozónak érzi a „tsztesb" jogállásúakat is: a ,érdekbeli főtisztelendő, tisztelendő és tiszteles urakat", akik az előbbiek létszámát „derekasan növesztik".

65 Helytálló-e a kortársi megfigyelés és leírás? — Választ adhatunk erre a kérdésre a közel egyidőben, 1840-ben kiadott fürdőnévsor elemzésével."

0 Ebből először is kiderül az, hogy a fürdővendégeknek túlnyomó többsége, 94 százaléka Magyarország különböző vidékeiről jött. Vagyis a fürdőhelyi társadalom valóban a magyar társadalom sajátos tükörképét adja. A „külföldiek" zöme — 91 között 78 — a Habsburg uraldók alattvalója, más európai országból jószerivel csak mutatóba akad vendég, akit természetesen bámész tekintetek fogadnak. 1840-ben 5 európai ország (Anglia, Franciaország, Porosz- és Szászország) polgárát fogadta az idegeneknek kijáró udvariassággal Füred. A Habsburg-birodalom városai közül kettő emelkedik ki, szinte toronymagasan: Bécs és Pest. A két európai nagyváros kereskedő, iparos polgársága, hivatalnok rétege jön pihenni, szórakozni a Balaton partjára. Akad közöttük olyan, aki kimondottan üzleti szándékkal indul útnak. A gyógyfürdőkben gazdag Magyarországnak csak meghatározott területei tartoznak Füred vonzáskörzetébe: a Dunántúl középső, Balatonnal érintkező vármegyéi, a Duna-Tisza köze, ezen belül is Pest és Bács megye. 1840-ben Magyarország 29 vármegyéjéből érkeztek látogatók Füredre. A megállapítható lakhely-adatok figyelembevételével a 20, illetve annál több vendéget kibocsátó vármegyék, sorrendben: 85 Haraszti: i. m. 104—119. Ii6 Névsora a t. cz. Balaton Füredi fürdő uraknak 1840-dik évben. Veszprém, 1840. vármegye: Pest Veszprém Zala Fejér Somogy . Bács Győr Vas Komárom Csongrád Sopron Pozsony vendég : 376 274 139 136 93 70 58 54 35 33 23 20 1—26.