Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban

vendégeket is fogadhatott/

3 Füred vendégforgalma felduzzadt a szerdai hetivásárok alkalmával is, amikor a környék lakossága is ide sereglett.

50 A hivatalos névjegyzékek csak a szállóvendégeket sorolják fel, de Füred idegenforgalma ezek alapján is nemzetközi mércével mérhető:

51 év vendégek száma év vendégek száma év vendégek száma 1823 507 1341 1799 1857 1471 1832 626 1842 1708 1858 1122 1833 430 1843 1752 1859 1047 1834 — 1844 1348 1860 1189 1835 663 1845 1327 1861 1601 183b 1150 1846 1815 1862 1480 1837 — 1847 2167 1838 1000 1852 1925 1839 1143 1853 1537 1840 1561 1854 1281 A jó években, amikor az időjárás kedvezett az idegenforgalomnak, a vendégek száma 1500—2000 között mozgott. Az 1847. év kivételesnek számít, hiszen az üzembe állított gőzös és a helytartó látogatása sok kíváncsit vonzott. Az apátság a rövid szezon (május 1—szeptember 30.) idején szerette volna a maximális bevételt elérni, ezért magasra emelte az árakat. Ha lehet hinni a kortársak panaszának, itt kétszer-háromszor többet kifizettek egy nap alatt, mintha Pest szépségében gyönyörködtek volna. Az apátság amit csak lehetett, felszámított. (A Horváth-ház velin papírra nyomott számlája sem okozott kisebb meglepetést.) A napi kiadásba beszámított a szállásdíj, étkezési költségek, fürdőbérleti díj, a kíséret ellátási költsége. A szállásdíjban külön 49 A Veszprém Megyei Levéltárban őrzött füredi kataszteri térkép (1857) adatai alapján présháza és szőleje volt a-füredi hegyen többek között a Kenessey családnak, Kazay Gábor adóvevőnek, Molnár Dénes táblabírónak Veszprém megyéből; a cecei Koboz Istvánnak, aki sokat írt a Balatonról; egy sor zalai famíliának, köztük az alsóőrsi Mórocza családnak. A szintén itt őrzött Csopaki Hegyközség jegyzőkönyve (1754—1880) egy kimutatása szerint 1799-ben csopaki birtokos volt Veszprém megyéből: Boronkay Dániel táblabíró, Simoga György táblabíró, Havranek József megyei főorvos, Kapuvári Anitái veszprémi kanonok. Simoga Mihályné, Kántor Gábor veszprémi seborvos, Csapody Lajos, Rozsos Ignác kir. tanácsos. (Többségük veszprémi lakos.) Zala megyéből Csopakon vett szőlőt Horváth László táblabíró, Kastal József paloznoki plébános és számos kisnemes. A füredi fürdő forgalmát is befolyásolta, hogy a környéken főként a Veszprém megyei köznemesek szereztek szőlőbirtokot. Balatonfüred távol esett Zala megye központjától. Nem véletlen, hogy a csopaki hegyközségi jegyzőkönyv egyik bejegyzése szerint a környék szőlőbirtoksai már 1790-ben kezdeményezték a füredi járás Veszprém megyéhez csatolását. E célból küldöttséget is menesztettek a diétára, hogy a rendek támogatását megnyerjék. 30 Szívesen fogyasztották a vendégek a füredi parasztok által savanyúvízből és tojásból készült perecet, a környéken termett spanyolmeggyet és kajszibarackot, melyekkel a fürdőhelyi gyógyszertáros kereskedett is. V. ö. Bencze: i. m. 73—74. 51 Az 1847 előtti adatokat Horváth: i. m. 24—25. oldaláról, az 1852—54. közöttieket az apátság levéltárából (XII. 4. a. Capsa 7. nor. 47—48.) vettük. Az 1847 utániakra Orzovenszky: i. m. 32.