Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban

Bonyolítja a helyzetet, hogy az apátságtól jelképes összegért bérelt telken többen is építkeztek, akik a csekély census ellenében nagy jövedelemhez jutottak (különösen a Horváth család).'

52 Ezen körülmények mérlegelése után válik igazán érthetővé, hogy az apátság miért védelmezi oly mereven kiváltságait (rév- és vásártartás) és földesúri jogait, s dönt úgy, hogy magánszemélyeknek a telepen nem mér ki telket. Pedig lenne rá több jelentkező isP Az apátok (Horváth Pál, majd különösen Bresztyenszky Béla) érdeme, hogy támogatták a telep fejlesztésére irányuló törekvéseket. Écsy, a fürdőhelyi orvosok, gazdatisztek számos javaslattal, ötlettel szolgálták az apátság anyagi gyarapodását. Écsy például arra fordította szabadidejét, hogy a külföldi nevezetesebb fürdőkben tapasztalatokat gyűjtsön, s azokat hasznosíthassa Füreden is.

34 S valóban, szinte nem volt év 1834 óta, hogy ne gyarapodott volna a fürdőtelep: folyamatosan bővítették a balatoni fürdőt (1833, 1839, 1844), a parton nyírfákkal szegélyezett kellemes sétateret alakítottak ki (1838), majd árvízvédelmi töltést építettek (1839). Beljebb, a telep nyugati szegletében díszes kápolnát emeltek a római Pantheon mintájára (1841—1846), rendezték (1837—1842), majd folyamatosan gondozták az angolparkot az ivókúttól északra. A nagyvendéglőt 1846 őszén kezdték bővíteni: két év alatt kávéházzal, étteremmel (egyben táncterem) bővült. Az ötvenes évek elején új közfürdő épült a férfiak számára, ugyanebben az évben (1851) önállósult a postahivatal, amely 1816 óta a veszprémi posta fiókjaként működött Fülöp József postamester irányításával. A szórakozási lehetőségeket növelte a többször is újjáépült nyári színház (1840, 1842, 1852, 1862), amely az 1831-ben emelt zárt kőszínházat tehermentesítve a szabadtéri előadásoknak adott helyet a fülledt nyári napokon. Kimondottan szórakoztatási céllal hozták létre a parton 1844ben az ideiglenes lövöldét, amelyet 1852-ben az angolkerttől északra, a falutól délre eső domboldalra telepítették át. (Az 1857. évi kataszteri térképen is így szerepel.) Több terv — költségfedezet hiányában — nem valósulhatott meg. Ezek közül kiemeljük a balatoni fürdősziget kialakításának romantikus tervét (1838), amely komoly beruházást igényelt volna, de a költségek mellett a tavi vízszintingadozás és a Balaton lecsapolásának (szabályozásának) elhúzódása egyaránt meggondolásra késztették az apátságot.

35 Az építési tervek és kivitelezésük történetének feltárásával még adós építészettörténetünk. Écsy számadásai szerint az 1836-ban fizetett „házi censusok", házhelybérleti díjak: Horváth-ház: Horváth-család fizet évi 8 vFt összeget, Postaház: Fülöp József postamester 6 vFt 30 kr., Tallián-ház: özv. Talliánné Simoga Anna 15 vFt, Színház: Komlóssy Ferenc igazgató 10 vFt összeget. Ezzel szemben a Horváth-ház évi jövedelme pl. 1841-ben kerekítve 2373 vFt volt. = VeML IV. 1. b. 2400/1841. (VIII. 2.) közgy. sz. i. 33 1833-ban Czindery László és Pcdmaniczky Lajos is építkezni szeretne (Sörös: i. m. 481.), 1841 decemberében gr. Andrássy Károlyné igényel telket a Tallián-ház tőszomszédságában. = VeML XII. 4. d. Az Ügyészi Hivatal iratai 276/1842. sz. Egyik kérelmet sem fogadták el, ill. a felajánlott telek nem felelt meg igényeiknek. 34 N, Á.: Écsy László. (Nekrológ) = Veszprémi Független Hírlap 1885. 33. sz. (VIII. 15.) 1—2. 35 Orzovenszky: i. m. 57—66., Sörös: i. m. és a fürdőorvos évi jelentései alapján.