Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Hudi József: A balatoni fürdőkultúra a reformkorban

Hofbauer Nepomuki János romantikus fürdősziget terve (1838). Az alsó változatban az öltözőben székek (j) és asztalok (g). A szabadban vetkőzéshez kőpadot (c) javasol. Fotó: Róka Lajos A fürdőhely fejlesztéséért már az állandó színház építésekor is kivették részüket a fürdővendégek és a környező megyék adakozó kedvű nemesei, polgárai. E nemes hagyomány a harmincas években is folytatókra talált: az 1839ben alakult Fürdőhelyi Bizottság (Comité) nemcsak jótékonykodással (az 1821ben felállított kórház támogatása, szegények megsegítése) kívánt foglalkozni, hanem a fürdő fejlesztését is szem előtt tartotta.

36 így pl. 1842-ben bevezette az éjszakai világítást, s a vendégek szórakoztatására egy acélfenekú hajót is rendelt Bécsben, de az szállítás közben, Óbudánál elsüllyedt. Vagy: minden évben az előkelő köznemesekből álló bizottság gondoskodott megfelelő színvonalú zenekar fogadásáról — ami, a csipkelődő kedvű kortársi kritikusok szerint, nem mindig sikerült. 1842 nyarán gr. Zichy Ödön szervezésében alakul meg a telep csinosítását szolgáló Szépészeti Társulat. Ugyanazok, akik e szezonális kezdeményezések bázisát képezték, sürgetik a balatoni közlekedés korszerűsítését is, s részvényeikkel támogatják az 1846. április 5-én megalakult Balaton-gőzhajózási Társaság vállalkozását, melyet nem várt siker koronáz. Egy évvel később már a „Kisfaludy" fedélzetéről gyönyörködhetnek a Balaton-felvidék romantikus Adler József 1839. évi jelentése. = ZML IV. 1. b. 125/1840. jan. 20. kisgy. sz. i.