Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)

Gyyulai Ferenc: A honfoglaló magyarság gabonatermesztése II.

nagyobb termőképességű piramis, vagy fatörzs alakú, különböző irányba el­ágazó bugás zabot (Avena sativa L. ssp. diffusa (NIELS) ASCH. et. GRAEB.) és az erősebb szalmájú zászlós zabot (Avena sativa L. ssp. orientális SCHREB.) termesztik. 37 MÁNDY Gj'örgy nem engedi meg a magyarságnak, hogy a honfoglalás korában a zabot termessze, bár hozzáteszi, hogy már ismerték."' 8 A zab termesztése a most vizsgált korszakban már jelentékeny lehetett, hiszen Ansberg német pap magyarországi utazásáról (1189) azt írja, hogy III. Béla király I. Frigyes császárnak „lovak számára szánt zabbal megterhelt hajókat és kocsikat ajándékozott." 39 A zab szó nyelvünkben a déli szlávságtól kölcsönzött jövevény/' 0 Valószí­nűleg a délszláv „szobati" szóból származik. Ennek eredeti jelentése ,szemeket felszedni', részben ,zabálni'. Ügy tűnik, hogy eleink nyelvében .abrak' jelen­tésű lehetett. Az 1264/1270. évi oklevél ,,vamzab"-ot említ, de számos hely- és személynevet is említenek okleveleink.' 1 A XV. századig a zab gyakran „osz", illetve ,,ász" néven szerepel.'' 2 A termésátlagok MAKKAI László rámutat, hogy a korábbi égetéses földműveléssel szemben —, amely hamar kimerítette a talajt — az Árpád-korban használt nehéz eke tartósította a talaj termőképességét. A mezőgazdaság terméshozama azáltal is növekedett, hogy a nagyobb táperejű növények termesztése került előtérbe. :l7 LÁNG G. 1976. 108—109. 38 MÁNDY GY. 1972. 115. És ha a zab szavunk valamely változat jelölésére szolgált csupán? Véleményünk szerint a magyarság a honfoglalás előtt ismerte a négy és fél hónapos tenyész­idejű tavaszi zabot, mely kiváló lóabrak volt. A tavaszi zab ugyanis talajban nem válogatós, az őszi vetésű viszont már sokkal igényesebb. Erdőirtásban, gyeptörésben kiválóan megterem, mert itt a talajok hu­muszban és nitrogénben gazdagabbak (LÁNG G. 1976. 110.). Amint azt a leletek bizonyítják, a Kárpát-medencében a zabot már a magyarok bejövetele előtt termesztették (P. HARTYÁNYI B.—NOVÁKI GY.—PATAY Á. 1968. 5—48.; P. HARTYÁNYI B.—NOVÁKI GY. 1974. 29.). Tőlünk keletre is termesztették a zabot, jóval az időszámításunk előtt. Moldáviá­ból (Ruszestü II. i. e. V. évezred második fele? és Putinestü i. e. IV. évezred) zab leletek ismertek (JANUSEVICS, Z. V. 1976. 32.). Itt jegyezzük meg, hogy Majackoje gorodiscsében, az ugyancsak szaltovo-majac­kojei kultúra idejéből származó Rogalik telep anyagában megtalálták a zab szem­termését (FÜZES Miklós szíves szóbeli közlése). 3!J GAÁL L. 1978. 65. w BENKŐ L. 1976. 1180. ' A Először személynévként 1211-ben fordult elő „Zob" néven, majd 1271-ben „zobo­zauth"-ként (GAÁL L. 1978. 65., 574.). 42 A XV. század végi Besztercei szószedetben a zab egyaránt szerepel ,,ozt" és „zapb" alakban (FINÁLY H. 1892. 32.). a Schlägli szójegyzékben (996. szám alatt) pedig „az" néven (BERRÁR J.—KÁRDY S. 1984. 13.).

Next

/
Thumbnails
Contents