Közlemények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból - Zalai Gyűjtemény 28. (Zalaegerszeg, 1989)
Horváth D. Tamás: Lichtenvolner Ferenc keszthelyi ácsmester családja és gazdálkodása a XIX. század első felében
a gróf meggondolja magát, s továbbra is Számmer Klára veszprémi könyvnyomtató műhelyében dolgoztat. 55 A korábban említett szombathelyi tűzvész miatt csak 1817 nyarán kerül sor a fióknyomda végleges berendezésére. Az augusztus 20-án kelt német nyelvű szerződés szerint Perger Ferenc Keszthely főutcájának nyugati oldalán kapott egy nagy kertes uradalmi házat, három évi használatra. (A mai Amazon szálló szomszédságában álló hajdani 6 szobás úgynevezett Aerariális (kincstári) házról van szó.) A ház bére mindössze évi 8 forint volt. 50 Perger a fennmaradt leltár szerint megfelelő, tágas helyiségekhez jutott. Emberei már jóval korábban birtokba vették az épületet. így a nyomda hivatalos megnyitására a szerződés megkötésénél egy hónappal korábban, 1817. július 7-én sor került. Erre az ünnepi alkalomra Perger kétlapos kiadvánnyal kedveskedik Festeticsnek. 57 (1. ábra.) A folio nagyságú díszes kerettel ellátott német nyelvű nyomtatvány szerzője maga a nyomdász. Leírja, hogy milyen önömmel indítja keszthelyi vállalkozását, bár sok az irigye. Hivatalosan tehát a szép (Pergerre jellemző szürkéskék) papíron kiadott költemény tekinthető a keszthelyi nyomda első termékének. Mindezek ellenére már Klempa Károly is szól egy másik kétlapos német nyelvű kiadványról is. 58 amely nyomdamegjelölés nélkül jelent meg. Betűi alapján a keszthelyi Perger nyomdát sejti benne, s mivel György napra (április 24.) készült, elképzelhetőnek tartja, hogy még a nyomda hivatalos megnyitása előtt készülhetett. Klempa azt feltételezi, hogy Perger már tavasszal leküldte egy emberét Keszthelyre, aki állandóan értesítette őt új állomáshelyének körülményeiről. Ezt támasztja alá a nyomdásznak a vármegyéhez küldött kérvénye is, amelyben már tavasszal (április 14-én) — többek között — arról beszél, hogy „műhelyét a megye kebelében Keszthelyre, nagy költségekkel által hozván, már ottan a nyomtatást folyamatba is tette". 59 Berzsenyi Dániel egyik, 1817. február 27-én kelt, Kazinczyhoz írott levelében is szól arról, hogy „a Typográfia Szent György napra kész lesz." 00 A kiadvány egy példánya ma is megtalálható a Helikon Könyvtár miscellánia gyűjteményében. A költemény hét versszakból áll. Érdekessége, hogy ha összeolvassuk a versek kezdőbetűit „Vivát Illustrissimus Comes Georgius Festetics de Tolna" latin nyelvű köszöntést kapjuk. 01 Ha a költemény betűtípusát összehasonlítjuk 55 A Festetics kastély Helikon Könyvtárának miscellániagyűjteménye alapján megállapítható, hogy Festetics a kisebb nyomtató munkákat 1816-ig Veszprémbe végeztette (a jelentősebbeket pedig Bécsben). Az is egyértelmű, hogy Festetics még Perger odaérkezése előtt alaposan tájékozódott a szombathelyi tipográfus felől. 56 OL. Festetics levéltár P. szekció 276. 58. cs. A Keszthelyi Uradalmi Perceptorális Tabelle 1817/18. 57 A kiadvány ma is megtalálható a Festetics kastély Helikon Könyvtárnak miscellánia gyűjteményében 5/3. Címe: Seiner Excellenz Herrn Grafen Georg Festetits D'Tolna, K. K. Geheimer Rath, und Kämmerer. Dargebracht von Franz Perger, bey der Erüffnung der Buchdruckerey in Keszthely Am 7-ten July 1817. 58 Helikon Könyvtár misc. 5/17. Címe: Ein Festgedicht, Seiner Excellenz dem hochgebohrenen Herrn Georg Festetits v. Tolna K. K. Rath etc. zur Hohen Namensfeier in tiefster Ehrfurcht geweiht. 59 ZML. Közgy. jgyk. 1817. ápr. 14. 560. sz. 00 Közli: Harmath István—Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. Veszprém, 1976. 72. p. 01 i. m. lásd 58. jegyzet.
