A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - Barakonyiné Winiczai Klára: A baranj^ai apró- és törpefalvak demográfiai eróziójáról

HOZZÁSZÓLÁS: BARAKONYINÉ WINICZAI KLÁRA: A BARANYAI APRÓ- ÉS TÖRPEFALVAK DEMOGRÁFIAI ERÓZIÓJÁRÓL Megdöbbentő az a kép, amit Németh Lajos korreferátuma a zalai törpefalvak demográfiai helyzetéről festett. Ezekben a falvakban a népességlebontódás folyamata már olyan előrehaladott, hogy mint ahogy azt az előadó is leszögezte, életképességük már viszonylag rövid távon is megkérdőjelezhető. Bár az ország valamennyi aprófalvas foltjának komoly problémája a népességnek a többi falutípusénál nagyobb mértékű elöregedése, ennek mértéke korántsem azonos, sőt a területi sajátosságok olyan jelentősek is lehetnek, melyek eltérő fejlesztési elvek és gyakorlat alkalmazását teszik szükségessé. így Baranya törpefalvaiban is tapasztalhatók a népesség elöregedésének jelei, ami sajátos módon a gyermek korosztály átlagosnál alacsonyabb arányában nem, csupán a 60 éven felüliek magas arányában mutatkozik meg. 1980-ban a községi népesség megoszlása a főbb település- és korcsoportok szerint a következő volt: Lakónépesség megoszlása korcsoportok szerint (%) leiepuiescsop. 0—14 15—39 40—59 60—X össz. — 199 21,7 32,2 27,2 18,9 100,0 200— 499 20,9 32,8 27,6 18,7 100,0 500— 999 21,4 34,0 27,4 17,2 100,0 1000—1999 21,2 33,7 27,0 18,1 100,0 2000— 22,0 36,1 26,3 15,6 100,0 összesen : 21,4 34,2 27,0 17,4 100,0 (Forrás: az 1980. évi népszámlálás Baranya kötete)