A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - Vargha Dezső: Baranya megye legkisebb községeinek helyzete az

es kulturális adatokat is, amelyek jellemezték ebben az évtizedben a megyék községeit, így Baranyáét is. Az említett rendelet alapján évről évre, 1891 és 1899 között készült községvizsgálati jegyzőkönyveket a vármegyei és a községi hatóságok képviselői vették föl, és az ilyen esetben óhatatlanul előforduló szubjektivitástól függetlenül értékes adatokkal szolgálnak a ma kutatói számára. A jegyzőkönyveket minden évben az őszi hónapokban, októbertől, sőt szeptembertől novemberig vették föl és 21 nagyobb kérdéscsoportot tartalmaznak. Ha meggondoljuk, hogy az akkori Baranya vármegyének 304 községét foglalta magába ez az éves felmérés, és figyelembe vesszük azt is, hogy egyegy kérdéscsoporton belül hány adattal találkozhatunk, becsléssel is fogalmat alkothatunk arról, mennyi adatmennyiséget jelent ez megyei, regionális és országos viszonylatban egyaránt. A jegyzőkönyvet a vármegyei hatóság részéről a főszolgabíró és a járási orvos, a község részéről pedig a fontosabb tisztségviselők, a bíró, a jegyző, illetve a képviselőtestületi megbízottak (általában két fő) vették föl és hitelesítették aláírásukkal. Az első kérdéscsoport az általános részben a falu fontosabb adatait tartalmazza. A lakosságszám, az anyanyelv, a határ nagysága, a puszták fölsorolása éppúgy idetartozik, mint a közintézmények, a háziipari tevékenység, az ipartelepek fölsorolása, a községháza állapota, a letelepedés adatai, a szabályrendeletek, a képviselőtestület, illetve annak összetétele, a községi számadások, a községi vagyon, a költségvetés, a hátralék, a törzsvagyon, a vagyonleltár, a biztosítás, a községi perek, adósságok, kamatterhek, a jövedelmi források, az italmérés, a bírságolási jog, a tisztségviselők megnevezése, a jegyző és a segédjegyző közigazgatási múltjának leírása, a körjegyzői látogatások gyakorisága, a községi munkák díjtétele, a kivándorlás ellen tett intézkedések leírása és a községi önkormányzat legfontosabb adatai. A második rész az ügyviteli munka állapotát tekinti át. Segítségével képet kapunk a községi adminisztráció helyzetéről, gyakorlatáról, de arról is, hogyan gyakorolják a községek a hirdetési, közlési jogot, van-e és mikortól a községnek telekkönyve, kataszteri birtokíve, országgyűlési képviselőválasztói jegyzéke, hol őriztetnek az értékesebb okmányok. A harmadik kérdéscsoportban 28 kérdés található, és a pénzkezeléssel, a számvitellel, az adóüggyel és -kezeléssel kapcsolatos főbb gyakorlati ismérveket rögzíti. A negyedik egység a pénztárvizsgálat lefolytatásával, illetve a zárlat számszerű eredményével foglalkozik. Az ötödik egység a község árvaügyéről, a hatodik az állategészségügyről, a hetedik a cselédügy állapotáról érdeklődik, míg a nyolcadik a községben meglevő erdők főbb adatait, kezelési gyakorlatát rögzíti. A kilencedik az iparrendészetről, a tizedik az iskolaügyről kér jelentést, a tizenegyedik a község katonaügyi állapotát vizsgálja. A tizenkettedik rész egyetlen kérdése a kézbesítés gyakorlatáról kér jelentést, a tizenharmadik kérdéscsoportban 19 kérdés vizsgálja a falu közegészségügyi állapotát. A tizennegyedik a közmunka és közlekedésügyet tekinti át, a tizenötödik a köz- és tűzrendészetet ismerteti, a tizenhatodik a mező- és hegyrendészeti-, a tizenhetedik a szegény-, a tizennyolcadik a tolonc-. a tizenkilencedik a vadá-