A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

A-szekció - M. Mohos Mária: Keszthely és Tapolca vonzása az aprófalvakra

M. MOHOS MÁRIA: KESZTHELY ÉS TAPOLCA VONZÁSA AZ APRÓFALVAKRA 1. Bevezetés A korreferátumban a Dunántúl olyan területéről szeretnék szólni, amely történelmi, földrajzi, gazdasági és közigazgatási szempontból is különleges jelentőségű. Keszthely és Tapolca, valamint a járásukban és vonzáskörzetükben levő települések a történelmi Zala megyéhez tartoztak, alapvetően a Dunántúliközéphegység, Balaton-mellék és a Zalai-dombság területén helyezkednek el. A terület az észak-dunántúli és a dél-dunántúli tervezési—gazdasági körzet határán fekszik, egyik vagy másik régióhoz való tartozását alapvetően a közigazgatási határok szabják meg. (Az 1950-es közigazgatási reformig Keszthely és Tapolca a járásukkal együtt Zala megye, majd 1950 után Veszprém megye területe volt. 1979-ben a keszthelyi járást visszacsatolták Zalához.) A sajátosságok sorát gyarapítja, hogy az említett területek a balatoni üdülőkörzet részét képezik, tehát az itt levő települések vagy már a gyakorlatban, vagy potenciálisan idegenforgalmi jelentőségűek. A két központ kapcsolatai, vonzáskörzetei azonban túlnyúlnak a járás, megye és régió-határokon, bizonyítva azt, hogy a közigazgatási határok változtatása a központok vonzáskörzetének spontán elemeire alig, vagy egyáltalán nem gyakorol hatást. A vonzáskörzeteket a városok központi funkciói — oktatás, egészségügy, igazgatás, kereskedelem, igazságszolgáltatás — által kialakított kapcsolatok hozzák létre, spontán és adminisztratív módon kijelölve az egyes funkciók hatásterületét. Hazánkban minden esetben adminisztratív eszközökkel határozzák meg az egészségügyi, igazságszolgáltatási, közigazgatási intézményekhez tartozó területek határát (járás, megye), a kiskereskedelmi, piaci, oktatási vonzáskörzetek kialakulásában ilyen tényezőknek csak ritkán van szerepe. A vonzáskörzetek kiterjedésére nagy hatást gyakorol a központok közlekedésföldrajzi helyzete, a körzet közlekedési hálózata. A központ és környezete közötti kapcsolatok intenzitása attól is függ, hogy a kisebb településekből mennyi idő alatt érhetők el a város intézményei. A piaci vonzáskörzet alakulását befolyásolja, hogy a személyforgalom közúton, vagy vasúton bonyolódik, hiszen vasúton nagyobb tömegű áru biztonságosabb szállítására van lehetőség.