A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
A-szekció - Németh Lajos: A szocialista átalakulás demográfiai hatásai Zala megyében
ban az 1970-es évtized második felében már mérséklődött. Az iparosítás extenzív szakasza lezárult, s ez 1980-tól már a községekben foglalkoztatottak évi 1— 2 százalékos csökkenésében nyilvánult meg. Jelenleg a lakóhelyi ellátottság, annak minősége, a közlekedési tényezők azok, amelyek a falusi népesség mozgásirányát egyre inkább motiválják. 1981-ben Zala megye községeiből 9670 fő vándorolt el, ebből 3852 fő a megyén kívülre. Az odaköltözők száma 7947 volt. A vándorlási veszteség mintegy 1700 fő, súlyát tekintve még jelentős. A tömeges elvándorlás tehát megszűnőben van, de mint folyamat él és az aprófalvas szerkezet velejárója. A megye 255 községi települése közül 1981-ben csak 35-ben volt némileg több az oda vándorlók száma az elvándorlókénál. Még az alsófokú központok 60 százalékában is negatív volt a vándorlási egyenleg, sőt a kiemelt 21 alsófokú körzetközpont közül Zalalövőn és Zalakomárban is magasabb volt az elvándorlók száma, mint az odavándorlóké. Ez jelzi, hogy ma még a központi szerepkörű településekben sem biztosítottak mindenütt a népesség megtartás vagy fogadás feltételei. Az egyre egészségtelenebbé váló, túlzott városi orientáció és a mezőgazdasági termelés élőmunkaigényének biztosítása mind sürgetőbben veti fel valamennyi körzetközpont területrendezési terveinek elkészítését — házhelyek biztosítását — és az ellátóhálózat kiépítését. Mint pozitív vonást említem meg, hogy a költözések célja között az utóbbi 2— 3 évben fokozódott az ideiglenes jelleggel távollévők visszaköltözése az „állandó lakóhelyükre", ami az egyre kedvezőtlenebbé váló korstruktúrát stabilizálta. Ezt jelzi a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben dolgozók kor szerinti összetételének javulása is, ami 1978 és 1982 között a mellék- és segédüzemágak bővítésével volt kapcsolatos. Az aktív keresők kormegoszlása Zala megye mezőgazdasági termelőszövetkezeteiben Megnevezés 1978 1982 Megnevezés százalék 19 éves és fiatalabb 2,2 4,3 20—29 éves 18,6 20,6 30—39 éves 19,8 23,1 40—59 éves 55,1 49,9 60 éven felüli 4,3 2,1 Összesen 100,0 100,0 A jelzett folyamat azonban nem állandósult, jelenleg stagnál, mivel az említett segéd- és melléküzemágak korábbi bővítésének feltételei és lehetőségei beszűkültek. Az elvándorlások jelentősen módosították a korszerkezetet, ami a falusi lakosság túlzott elöregedéséhez vezetett.
