A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
E-szekció - Knézy Judit: Gazdasági változások Belső-Somogyban a XIX. század második felében
némelykor takarmánynemű növényeket kezdtek vetni." A volt úrbéresek gazdasági gépeiről idézi az 1885. évi kimutatást, megjegyezve, hogy vasekéből a kisbirtokosok tulajdonában levő 12 kat. holdjára esik 1 db, majdnem fele részben vasboronából 15,7 holdra 1 db, a járgányos cséplőgépből 1 községre 2 db stb. Adatai, megjegyzései általában vonatkoznak Somogyra, egyáltalán nem tesz különbséget a kisebb gazdasági körzetek, vagy kisebb táji egységek között. Az 1890-es években sorra alakultak Somogy megyében a falusi hitelszövetkezetek, Dél-Somogyban csaknem minden községben. 5- Azok a feljegyzések, melyek rögzítik, mire fordították a hitelszövetkezet pénzét, elárulják a gazdák elképzeléseit, törekvéseit a XIX. század végi időszakban. Több községben földvásárlásra (Kastélyosdombó, Csokonya), építkezésre vettek fel kölcsönt. Legáltalánosabban Belső-Somogyban „értékesebb lovak beszerzésére... finomabb fajmarhák vételéhez nyújtott kölcsönökkel támogatta a Hitelszövetkezet a tagokat (Nagykorpád, Kastélyosdombó, Gyékényes, Erdőcsokonya, Beleg), sertéseket, baromfit is vásároltak. A somogyudvarhelyiek takarmány vetéséhez földet béreltek a kapott pénzen. A megjegyzésekből kiderül, hogy javult az állatokkal való bánás. 1896-ban alakult Alsósarkadon a szövetkezet, egy év múlva állította lábra a tej szövetkezetet 8000 K kölcsönnel, ami megtérült pár év alatt. Tenyészmarhákat is szereztek be és évente szaporodott a marhaállomány. Sarkadon és másutt is hozattak jó minőségű takarmánymagvakat (lóher, répa — Gyékényes, Bódvica Porrogszentkirály) és más magvakat. Kastélyosdombó esetében feljegyzik, hogy ,,a tavasziak alá a szántás általánossá lett, úgyszintén a mélyebbre szántás is ... trágyázás, vetés, forgatás okszerűbb." Gyékényesen több szövetkezeti tag motoros cséplőgépet vett közösen, a surdiak konkolyozó gépet. Az utóbbinak nem vették kellő hasznát. Szembetűnő a szőlőművelés megváltozásával kapcsolatos beszerzések sora: „ojtógumi és rézgálic" (Gyékényes), „raffiaháncs és egyéb szőlészeti cikkek" (Alsósarkad, Porrogszentkirály, Beleg), háncs (Bódvica) kékgálic (Bódvica, Porrogszentkirály). Erdőcsokonyával kapcsolatosan megtudjuk, hogy szaklapokat járatnak. Erre az időszakra esik a Szentimrei Földműves Iskola tanárainak előadássorozata a környező községek lakóinak, (Gigén az ő hatásukra alakult hitelszövetkezet 1894-ben), hogy miként gazdálkodjanak korszerűbben. 53 A viszonylag erőteljesen jelentkező változásigény és az ezirányú törekvések íve megtört az I. világháború eseményeivel, s az azt követő országhatár változásokkal. Csurgó és környéke, Kastályosdombó, Istvándi és a többi erőteljesebb fejlődésnek induló község elveszítette Dráván túli piacait. Az állateladás lehetőségei csökkentek az 1930-as évekig, ezért tudott előretörni a 20-as évektől a nagyarányú burgonyatermelés a budapesti piacokra. Vl r '-J ANSI TS Endre: A Somogy megyei Hitelszövetkezetek működésének első tizenöt éve. Budapest, 1910. 1—64. 34—52. 53 Ebbe a munkába a Hazai Központ tagjai is bekapcsolódtak. r '''KÓSA László: A dél-somogyi burgonyatermelés. Az Ethnographia Füzetei 16. 4. p.
