A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)
D-szekció - Füzes Miklós: Alsófokú nemzetiségi oktatás Dél-kelet Dunántúlon
FÜZES MIKLÓS: ALSOFOKÜ NEMZETISÉGI OKTATÁS DÉLKELET-DUNANTÜLON 1945—1972. A magyar társadalomban a felszabadulás után bekövetkezett változásokra, melynek eredményei az intézményhálózat fejlődését is meghatározták, az oktatáspolitika érzékenyen reagált. A másik mindig érzékeny pontot a nemzetiségi kérdés mikénti megoldása jelentette, így nem csodálkozhatunk azon, hogy a nemzetiségi oktatás kérdése igen hamar napirendre került. A nemzetiségi oktatásban a jogfejlődés, az alkotmánytörvény és annak módosítása alapján napjainkig három fő szakasz különíthető el. 1. Az 1945—1949-ig tartó időszak, amelyen belül további periódusok különböztethetők meg. Az 1945. évi szabályozást (a 10.030/1945. M. E. számú rendelet a nemzetiségekhez tartozó tanulók nemzetiségi oktatás tárgyában, megjelent a Magyar Közlöny 1945. évf. 164. számában, hatályba lépett 1945. október 30-án) a nemzetiségi oktatást megszabadította fasiszta tartalmától és polgári demokratikus tartalommal töltötte meg. Egyenlő teret biztosított a magyar és a nemzetiségi nyelvnek, részletes szabályokkal körülírta a szülők titkos szavazásának a módját. Az egyén jogai mellett azonban nem vette figyelembe a nemzetiségi csoportok jogait. A nemzetgyűlési választásokat követően, 1946. januárjában a nemzetiséghez tartozó tanulók nemzetiségi oktatása tárgyában kiadott új rendelet az (330/1946. /I. 15,/M. E.) számú rendelet volt, (megjelent a Magyar Közlöny 1946. évf. 12. számában, hatályba lépett 1945. január 15-én), amely a kormány kötelességének mondta ki a nemzetiségi oktatás lehetőségének a megteremtését. A pedagógiai végrehajtás módját a vallás és közoktatási miniszter rendeleti úton határozta meg. (1200/1946. II. 20./VKM számú rendelet). Az új szabályozás elismerte a nemzetiségi csoport jogait, de ugyanakkor a polgári demokratikus jegyeket leszűkítette. A beiratásokat statisztikai adatoktól tették függővé, e tekintetben a szülők nem kaptak kellő szerepet. Megmaradt a szülő iskolaválasztási joga, tehát az, hogy magyar tannyelvű, vagy nemzetiségi tannyelvű iskolába iratja-e gyermekét, de ezt már nem titkos szavazáson érvényesíthették. Továbbra is lehetőség volt a magyar tannyelvű iskolákban a nemzetiségi nyelvnek tantárgykénti oktatására. A végrehajtási rendelet 1948-ban a lenini önrendelkezési elv elismerésének jegyében módosult, illetőleg kiegészült. Formailag megmaradt ugyan a
