A dél-dunántúli aprófalvak és szórványok település- és társadalomtörténete - Zalai Gyűjtemény 27. (Zalaegerszeg, 1987)

D-szekció - Andrássy Antal: Munkás- és iparosművelődés a Balaton-parti községekben Somogyban a II. világháború előtt

ANDRÄSSY ANTAL: MUNKÁS- ÉS IPAROSMÜVELÖDÉS A BALATON-PARTI KÖZSÉGEKBEN SOMOGYBAN A II. VILÁGHÁBORÚ ELŐTT Megyénkben a munkásművelődés első korszakaként a polgári liberális be­folyás alatti éveket számítjuk a századfordulóig. Ekkor az ún. polgári olvasó­egyeletek adták azokat a kereteket, amelyekben lehetőségük volt az iparosok­nak és segédeiknek a művelődésre, a kulturáltabb szórakozásra. A polgári olvasókörök vezetése a helyi gazdasági—politikai tényezők irányítása alatt állt. A munkásművelődés második korszakát megyénkben a századfordulótól a Tanácsköztársaság kikiáltásáig számíthatjuk. Ebben az időszakban létrejöt­tek a nagyobb szakmák szakegyletei, így elsősorban az építő, a vas- és fás szakegyletek. A járási székhelyeken megtették az első lépéseket a munkáskul­túra, a munkásművelődés létrehozására. 1905-től Lengyeltóti, Kőröshegy, Ka­rád, Tab, illetve Marcali, Kéthely és Siófok érdemel figyelmet, ahol a mun­kásművelődés első jeleit tapasztalhatjuk. Az első világháború a szervezett munkások között is nagy emberveszteségeket okozott. Az akkori lengyeltóti járás bevonultjainak 19,3%-a, a marcali járás 16,4%-a, a tabi járás bevonult­jainak 15,6°/Va halt meg, azaz több mint 3200 fő. A harmadik korszak rövid éltű, de a művelődésben annál eredménye­sebb időszak — a proletárdiktatúra ideje — volt. A Tanácsköztársaság leveré­se után a Balaton déli részén, Siófok székhellyel állomásoztak az ellenforra­dalmi tiszti különítmények. Siófok neve mellett Marcali, Fonyód, Tab, öreglak és Karád neve is az ellenforradalmi megtorlás helyszíneként vonult be a köz­tudatba. Siófok környékén, Horthy állomáshelyén a különféle terrorista ala­kultak mintegy 450 főt gyilkoltak meg. Ehhez a számhoz a Balaton déli részén meggyilkolt mintegy 100—110 főt kell még hozzáadnunk. A helyi munkásmozgalom vezetőinek, a munkásművelődés sok, lelkes résztvevőjének legyilkolásával, hosszú időre sikerült visszavetni a mozgalom és a munkásművelődés helyzetét. A felszabadulásig a negyedszázados ellen­forradalmi időszakban a munkásművelődés negyedik időszakában, Kaposvárt kivéve, folyamatos munkásmozgalomról, így munkásművelődésről is alig be­szélhetünk. A szakmai szervezetek és a szociáldemokrata párt újjászervezése után, 1919-et követően újra ott kezdődött a munkásművelődés ügye, ahol év­tizedekkel ezelőtt tartottak. Vidéken, így a Dél-Balaton környékén is a ható­sági terror; a közigazgatási és a csendőrterror sokkal nyíltabb és brutálisabb

Next

/
Thumbnails
Contents